Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HALMAI GÁBORNÉ (MSZP):
1900 Hadd mondjak ezekről egyegy mondatot, először a kulturális terület felvezetésében. Az egyensúlyhoz nem kell sokat hozzátenni, sokkal inkább a reformról beszélnék, pontosabban arról a szemléletváltási szükségletről, amely azt gondolom, hogy a teljes területet áthatja, és egyben hat a gazdaságra is. Három nagy kihívás van most a társadalom előtt, amelyre oda kell figyelnünk, ezek: a kulturális esélyegyenlőség megteremtése, mert ez a társadalmi fejlődés a lapja; a másik az infokommunikáció fejlődése, amely szintén minimális feltétele annak, hogy az emberek hozzáférjenek a korszerű tudásokhoz; és természetesen van egy másik is, ez pedig a kultúra és a gazdaság összefüggése. Eleddig nagyon kevesen beszéltek e rről, és nem is szeretném azt kijelenteni, hogy ez egy az egyben igaz, de már nagyon jó példákat találunk erre, hiszen Miskolc például ezen az alapon épített várost, a kultúrára épített gazdaságot. Vagy a déldunántúli régióban, hogy hazai példát hozzak a saját területemről, most megalakult egy kulturálisiparklaszter, ami azt mondja, hogy a kultúrának azokat az elemeit, amelyek a turizmushoz vagy más területhez kapcsolódva meg tudnak jelenni a piacon, valóban nekünk is felszínre kell hozni. A számok főössz ege a költségvetésben természetesen nagyon nehezen hasonlítható össze, hiszen egyrészt a két minisztérium összevonásával egy új terület alakult ki, másrészt részfeladatok is kerültek át egyik tárcától a másikhoz. Ezért én inkább azt emelném ki, hogy nagyon fontos, hogy megjelent ezen tárca keretén belül is az EUintegráció, és a szakmai feladatokra szánt pénzek is növekedtek. Az összpénz persze csupán szinten tartás, ezt itt többen elmondták, és mi sem vagyunk elégedettek, ahogy ezt megfogalmaztuk a bizotts ági ülésen is, mert nyilván azt mondanánk, hogy úgy, ahogy az oktatásra, az egészségügyre, úgy a kultúrára is sokkal több pénz kellene évente. De pontosan azért, mert csak a szinten tartást találtuk meg, ezért nagyon gondosan végig kellett néznünk az állam háztartás összes fejezetét, hogy hol milyen lehetőséget találunk. (14.10) Mert hivatalosan az ÁSZ is így fogalmaz: a prognosztizált pénzügyi források várhatóan biztosítják a feladatok ellátását. Ez így igaz, de mi úgy gondoljuk, hogy ezen a területen ennél sokkal többet el lehet érni. Úgy, ahogy egy család költségvetésében is először megnézi az ember, hogy mik azok a feladatok, amelyeket mindenképp el kell végezni, mik azok a kiadások, amelyek eddig is voltak és a továbbiakban is szükségesek, és prioritások at is állít. A mi területünkön az egyik prioritásnak mondhatjuk: nem reformot, hanem racionálisabb gazdálkodást. Úgy, ahogy minden más területen, nagyon fontos volt az, hogy az adminisztráció, a közbeszerzések, az intézményi racionalizálások megtörténjenek . Ez a tárcán belül is megtörtént, mintegy 250 millió forintos megtakarítást eredményezve. Egy másik fontos prioritás az érdekeltségnövelés, amely megjelenik a szövegben is, és megjelenik ott is, hogy olyan társult források állnak rendelkezésre, amelyek az t mondják, hogy amennyit fordít egy önkormányzat, egy szervezet a kultúrára, ahhoz további pénzforrások társíthatók. S van egy harmadik prioritás is, ez pedig a komplex szemlélet, amit összekapcsolnék az előbb említett gondolattal, éspedig azzal, hogy együ tt kell, mondjuk, a turizmust és a kultúrát nézni, együtt kell az infokommunikáció fejlődését és a kultúrát nézni, együtt kell az élethosszig tartó tanulást és a kulturális intézményeknek ebben elfoglalt szerepét nézni. Ha konkrét számokat nézünk, akkor az t mondjuk, hogy van az egyik oldalon egyfajta megtakarítás, ez 78 százalék, ami a gazdálkodási racionalitásból ered, és nagyonnagyon kis területen, de vannak növekmények is. Például nő a közgyűjtemények támogatása, ezen belül az előbbi céloknak megfelelő en a digitális könyvtár, a digitális tartalmak fejlesztésére, ezenkívül a Nemzeti Múzeum Seusokincsekkel kapcsolatos kutatásaira.
