Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1659 tovább, azt eredményezték, hogy a kormánynak döntenie kellett, és azt közölte velünk, hogy 2008tól lesz a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon az euró. Az élet azonban nem állt meg, László Csabát Draskovics Tibor követte, majd Medgyessy Pétert Gyurcsány Ferenc, hogy eljussunk ahhoz, hogy 2008ban - mondja Draskovics Tibor 2004 májusában - a magyar gazdaság mindenben megfelel az euróbevezetés feltételeinek, és akkor 2010. január 1jétől a forint felválthatja az eurót. Ezt Gyurcsány Ferenc is megismételte. Jól látható tehát, hogy a kormány tisztában volt a helyzettel, tisztában volt azzal, hogy a magyar gazdaság helyzete egyre kevésbé teszi lehetővé azt, hogy Magyarország euróérett legyen, és teljesítse a maastrichti konvergenciakritériumoka t, azaz teljesítsük az államadósság, az államháztartási hiány - és így tovább, infláció, kamatok - feltételeit. A nyilvánosság pusztán abból tudott értesülni a lecsúszásról, hogy az euróidőpont, az euródátum folyamatosan változott. Veres János is csatlakoz ott ehhez a sorhoz egyébként. Ő még 2005ben arról beszélt több alkalommal is, hogy 2010re megvalósítható az euró bevezetése, és a kormány nem kívánja föladni ezt a célt, hogy aztán 2006 nyarán már arról beszéljen, hogy a kormány soha nem mondott 2010es dátumot. Itt van előttem az a sajtótájékoztató, amit Brüsszelben tartott a pénzügyminiszter úr, 2006. július 25én számoltak be erről a híradások. Nos, ebben teljesen egyértelműen, újra egyértelműen és világosan fogalmaz a pénzügyminiszter. Arra a kérdésre , hogy mi van az euróbevezetés dátumával, így válaszol: “A kormány ezzel nem foglalkozott, szerintünk ez most nem aktuális. Egy új helyzet van, uraim.” - mondta Veres János. Új helyzet van, uraim, hallhattuk a miniszter úr akkori szavait, és valóban új hel yzet volt, mert Magyarország már nem volt abban a helyzetben 2006 nyarán, sőt valószínűleg korábban sem, hogy a 2010es bevezetés dátumáról beszéljen. No, ennyit az euróról és arról, hogy hogyan lett 2007ből egy ködös 20132014es időpont. Azt mondhatjuk, hogy négy év alatt hét esztendőt veszített el Magyarország az euróbevezetés feltételeit tekintve. A második terület, amelyről szeretnék beszélni, az államadósság kérdése, hiszen ebben is nagyon sok olyan vita volt az elmúlt években, sőt még most, a 2007e s költségvetés ügyében is, amelyben más állásponton volt az ellenzék, és más állásponton volt a kormány. Az államadósság tipikusan az a terület volt, ahol a hiteltelenségnek és egy rossz gazdaságpolitikának az árát valamennyien megfizetjük. Az elmúlt négy évben nemcsak az államadósság növekedése, hanem az állami vagyon felélése, az állami vagyon értékesítése és a különböző, a kormány által is nagyon nehezen nyomon követhető PPPs programok bevezetése volt az, ami ennek a rossz gazdaságpolitikának az árát me gfizettette a magyar polgárokkal. A privatizációról most nem kívánok hosszabban beszélni. Emlékezzünk vissza: MOLértékesítés, Richterértékesítés, Bábolna, Postabank, Konzumbank, Földhitel- és Jelzálogbank, Ferihegyi repülőtér és így tovább. Emlékezzünk v issza, több száz milliárd forintot szedett be ezekből a privatizációs bevételekből a kormány. Ezek aztán eltűntek a nagy államháztartási süllyesztőben. Talán még emlékeznek rá, hogy a Postabank értékesítésekor azt az ígéretet kaptuk valamennyien, hogy a Po stabankból befolyó 100 milliárd forint majd az autópályaépítésre fog elmenni, az M5ös autópálya építésére. Ugye, tudják jól, hogy ebből egy szó sem valósult meg, a 100 milliárd forint sorsáról nincs további információnk. Szeretném akkor tehát most néhány pontban azt a fajta hamisságot felidézni, amelynek a beismerésével a kormány szintén adós ebben a vitában. Itt van egy idézet előttem, 2005. november 8a, Veres János pénzügyminiszter nyilatkozik az államadósság mértékéről egy kereskedelmi rádiónak. Idéze m szó szerint, azt mondja: “59 százalék marad, nem fog változni, marad az 59, nem fogunk 60 százalék fölé kerülni.” Ugye, emlékeznek a vitára, 60 százalék fölött vagyunk vagy alatta vagyunk, hiszen a 60 százalék alatti államadósságmérték kell az euróbevez etés dátumához. Megjegyzem, 2002ben, a kormányváltáskor ez 53,4 százalék volt. 2005re már oda jutottunk el, hogy arról vitatkoztunk, hogy most 60 százalék alatt vagy fölött vagyunk. Nos, miniszter úr
