Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - SZABÓ LAJOS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a bizottságok összefoglaló véleményének ismertetője:
1653 megerősítése, a rendszer jelenleginél hatékonyabb működésének elősegítése, az önkormányzati társulások ösztönzése. A felsőoktatás területén el kell érni, hogy a reform javítsa a képzés színvonalát, és alkalmasabbá tegye a változó szerkezetű, nagyságrendű m unkaerőkereslethez való alkalmazkodásra a felsőoktatást. Az ártámogatásoknál a fogyasztói árkiegészítések jelenlegi rendszere kapcsán az árakon keresztül nyújtott támogatások többségére igaz, hogy a rendszer az erőforrások pazarló felhasználására ösztönöz , és nem szolgálja a gazdaságos, ésszerű, takarékos gazdálkodást. A gyógyszereknél a támogatás mainál hatékonyabb rendszerének kialakítására az egészségügyi reform részeként kerül sor. A közlekedésben a tarifa- és kedvezményrendszer átalakítására az új köz lekedésfejlesztési koncepcióban, várhatóan 2007ben kerül sor. A gázártámogatás jelenlegi, árba épülő, valamennyi háztartás számára jelentős támogatást biztosító rendszerét 20062007ben fokozatosan felváltja a szociális helyzetük alapján rászoruló nagycsa ládosok célzott támogatása. A szociális alapú támogatási rendszerben az érintett mintegy 1,2 millió család terhei a világpiaci áraknál alacsonyabb hazai kitermelésű költségek alapján keletkező bányajáradékon és az ezt kiegészítő költségvetési támogatáson k eresztül kerülnek mérséklésre. Jelentős részt képviselnek a fejlesztésekre fordítható források a költségvetésben. A költségvetést az előbb elmondottak alapján egyszerre jellemzi egy erőteljes egyensúlyjavítás, ugyanakkor a hosszú távú fejlesztések megalapo zása is. A fejlesztés költségvetése a költségvetés, mert megkezdődik az Európai Unió hétéves költségvetésének végrehajtása. A következő hét esztendőben, 2007tel kezdődően, mintegy 8000 milliárd forint fordítható fejlesztésre, többek között vidékfejlesztés re is. Bár azzal számolunk, hogy az uniós források szinte teljes egészét felhasználjuk, ez nem jelenti azt, hogy ez egy arányos felhasználás lesz. Az első évben körülbelül 600 milliárd forintos felhasználásra kerülhet sor, a következő években meghaladhatja az 1000 milliárdot. A költségvetés gyakorlatilag három évre mutat előre, tekint előre, ezért a fejezetek számolhatnak azzal, hogy milyen kereteik lesznek a következő periódusban. Így megállapítható, hogy az igazságszolgáltatásnál a rendelkezésre álló forr ásokból biztosítható az ítélőtáblák, a fellebbviteli főügyészség, a bíróság, az ügyészség zavartalan működése. Elmondható, hogy a prioritásként kezelt igazságszolgáltatás függetlensége nem gyengül. Az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges támogatá sok megtalálhatók a költségvetésben, ugyanakkor a közszféra reformlépéseivel összhangban jövőre sor kerül az intézményi struktúra átalakítására, így például megváltozik az Országos Alapellátási Intézet gazdálkodási jogköre, regionalizálásra kerül az ÁNTSZ. A törvényjavaslat az egészségügyi kiadásokat racionalizálja. Ez végső soron a betegek érdekeit szolgálja, mert a reformok generálta költséghatékonyság javításával lehetővé válik a szolgáltatások színvonalának emelése már középtávon. A 2007. évi költségvet ési törvényjavaslatban az egyházi intézmények és feladatok ellátására 25,5 milliárd lesz fordítható, ezen belül nő az egyházi járadékfizetési előirányzat összege, a vidéki, ötezer lakosnál kisebb településen egyházi szolgálatot teljesítők támogatása az egy házi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójára és az egyéb beruházásokra fordítható állami hozzájárulás. Jelentősen emelkedik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére fordítható összeg, valamint nő az egyházi fenntartású közoktatás i és szociális intézmények kiegészítő támogatására fordítható összeg is. Magyarország alapvető érdeke, hogy a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat a lehető legnagyobb mértékben vegye igénybe. A felhasznált uniós pénzeszközök mind a gazdaság moderniz álásához, mind a foglalkoztatás növeléséhez, mind az ország területi különbségeinek csökkentéséhez jelentősen és egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá. Az uniós támogatások tehát