Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1613 ELNÖK (Harrach Péter) : Soltész Miklósnak adom meg a szót. SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen. Csákabonyi Balázs képviselőtársamnak a szavait egyrészt köszönöm, mert mindenkit megnyugtatott, és ebben bíztunk is, hogy a jövő évben meglesz az a törvényi előírás szerinti emelés a nyugdíjasoknak, mi ezt ne m is vitattuk; tehát, képviselőtársam, ezt nem is vitattuk. (12.00) Ez minden évben megvolt - a múltban is megvolt, reméljük, a jövőben is meglesz. Az egyik, amit állítunk, az, hogy a rezsiköltségek és sok minden teher, amely a nyugdíjasokat fogja terhelni a következő években, most jóval magasabb ennél az emelésnél, amit a törvény előír, és amit meg fognak kapni. Ez az egyik. A másik pedig, a magánnyugdíjpénztárakra visszatérve: valóban a jövőbe kell befektetni, hiszen én magam is, ha a környezetvédelemre é s más területre gondolok, akkor azt a mondást vagy szólást próbálom megtartani, hogy a Földet az unokáinktól kaptuk kölcsönbe, és nem a mienk, nem élhetjük fel. De most jelen esetben a nyugdíjrendszernek akkora nagy hiánya van, jelen esetben most érkeznek be a nyugdíjrendszerbe a Ratkókorszak gyermekei, akik 130 és 180 ezer fős korosztályt jelentenek évente. Akkor azt az egyet önök is elfogadhatják, hogy a magánnyugdíjpénztárakba áttett összegeket, számokat - amelyeket az előbb felsoroltam - nem a kisujjam ból szoptam, hanem a költségvetésből. Még egyszer felsorolom: idén 240 milliárdot kellett a költségvetésnek kipótolni a magánnyugdíjpénztárak miatt, jövőre 297, tehát majdnem 300 milliárdot, 2008ban 330 milliárdot - kerekített számokat mondok , 2009ben 360 milliárdot és 2010ben 400 milliárdot. Amikor erről vitatkozunk vagy erről próbálom önöket meggyőzni, akkor azt mondom, hogy a jelennel is kell foglalkozni. Akinek pedig van pénze, igenis fizethet magánnyugdíjpénztárba, de ha kötelezővé tesszük, ez a p énz hiányozni fog. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk a normál felszólalások sorát. Béki Gabriellának adom meg a szót. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Vis szatérve a jelen törvénymódosítás ajánlásához, én a 3. ajánlási pontban szereplő módosító indítványunkhoz szeretnék érveket fűzni. Ebben az ajánlási pontban találják a képviselőtársaim azt a javaslatot, amely az előrehozott öregségi nyugdíj pontos szabálya it tartalmazza, lényegében ugyanazokat a szabályokat, amelyeket a '97es nyugdíjreformtörvény már egyszer tartalmazott. Én az általános vitában is elmondtam, hogy azokat az elemeket, amelyek a korhatáremelés átmeneti nehéz évei miatt nagyon bőkezűen voltak megállapítva, hogy tudniillik öt évig lehetett érvényesíteni az előrehozási lehetőséget, hogy mindösszesen 38 év volt kötelezően előírva szolgálati időnek, de még ehhez képest is öt évvel korábban el lehetett menni nyugdíjba, de akkor már csökkentett össz egért, ezeket a szabályokat hosszú távon és tartósan fenntartani, alkalmazni nem lehet, azt '97ben is pontosan láttuk. Ezért született meg úgy a törvény, hogy egy második részében 2009. január 1jét követően már eleve a '97es törvény szigorításokat tarta lmazott. Ezek a szigorítások úgy néztek ki, hogy már nem ötéves ez az intervallum a szükséges életkorhoz képest, csak hároméves. Tehát 59 évre emelkedett fel az az irányadó kor, amelytől kezdve előrehozott nyugdíjat igényelni lehetett, és már az előrehozás hoz szükséges előírt szolgálati idő is nem 38 évben, hanem 40 évben volt megállapítva, és ennek a hároméves környezetében lehetett volna igényelni az előrehozott öregségi nyugdíjat. A javaslat, amellyel most a kormány előállt, teljes mértékben megszüntetné a csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjazási lehetőséget, és ahogy ezt elmondtam az általános vitában, ez gyakorlatilag a
