Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NYUL ISTVÁN (MSZP):
1614 37 év feletti szolgálati idővel rendelkezők közé egyenlőségjelet tenne abban az értelemben, hogy ez a malus, amivel csökkentik a kis zámítható nyugdíj összegét, mindenkire egyformán lenne érvényes. Nem játszana szerepet benne a ledolgozott szolgálati idő hossza, hanem felértékelődne maga az életkor. Én ezt egy nagy koncepcionális váltásnak érzem, hibának tartom, mert a régi nyugdíjrefor m szabályaiban ez kifejezett érték volt, hogy a csökkentés mértékét, tehát ezt a malust is a szolgálati idő függvényében, egy skálán határozta meg a régi törvényjavaslat. Nagyon szeretnénk, ha ehhez a logikához vissza tudnánk térni. Ezért fogalmaztuk meg e zt a képviselőtársnőimmel, akik közül most csak Dér Zsuzsa van jelen. S hadd tegyek itt egy zárójeles megjegyzést: rettentően fájlalom, hogy a plenáris tárgyalással egy időben éppen az első helyen kijelölt szakbizottság bizottsági ülést tart. Azt gondolom, ez nem igazán házszabályszerű (Taps.) . Tehát még egyszer visszatérve ehhez a javaslathoz, lényegében megmaradnának azok a paraméterek, amelyeket a '97es törvény innen számítva kilenc éve, jövőre tíz éve előírt, amelyeknek a fenntartása a jogbiztonság sze mpontjából is rettentően fontos, mert ezeket a szabályokat az érintettek nyilvánvalóan komolyan vették. Hiszen a törvényt nem egy évre, két évre, három évre akartuk megcsinálni, hanem hosszú távra, akár ötven évre szabályozni a nyugdíjbavonulási feltétele ket; azt gondolom, hogy a jogszabály a jogbiztonság alapelvét sérti, ha most ezt felrúgjuk bármilyen szigorítás miatt. Szívesen érvelnék hosszabban, de az öt perc sajnos letelt. (A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Hende Csaba váltja fel.) ELNÖK (H arrach Péter) : Kétperces felszólalások következnek. Iván Lászlóé a szó. DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem, egy törvény meghatározó jelentősége a jelenben, középtávra és hosszú távra érvényes következményekkel j ár. Fontos megemlítenem azt is, hogy a jelenlegi nyugdíjmódosításainkat, nyugdíjtörvénymódosításainkat sem fogadta eddig el a bizottság. Ezért javaslom, és feltétlenül fontosnak érezzük, hogy erre külön figyelmet fordítson a képviselőtestületünk. Másrész t olyan anomáliák vannak, amelyek miatt a kockázatok növekedésével kell számolnunk, hiszen az idősödésből származik az, hogy a hosszabbéletűségen belül éppen az a réteg, amely a nyugdíjas és az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti réteget képezi, sokkal több p roblémával, betegséggel, fogyatékossággal, kiadással, gonddal, törődéssel járó feltételeket fog teremteni. Funkcionális tervezést igényelnénk, tehát funkcionális, élet közeli, életigenlő tervezést kérnénk, és ez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításai között szereplő javaslatainkkal nagyon is összefüggő. Megemlítem még azt is, hogy a nyugdíjkorhatár feletti és alatti kereső tevékenység közötti különbségtétel egyszerű en elfogadhatatlan, mert diszkriminatívnak tartjuk. Tehát az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel, de nem is az esélyegyenlőséggel, hanem az esélyegyenlőségközeliséggel is óriási gondjaink vannak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Nyul István képviselő úr kétperces felszólalása következik. DR. NYUL ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Amikor ez az új nyugdíjtörvény megszületett, azt hiszem, az európai jogharmonizáció és a nyugdíjalap realitásait is figye lembe kellett venni. Soltész képviselő úr azt mondja, hogy ha a költségvetésnek jelentős támogatást kell adni a nyugdíjalapnak, ez óriási baj. Igen, valóban baj, de ha a nyugdíjalap önmagában kevés, akkor ezt meg kell tennünk mindenképpen.
