Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LABODA GÁBOR (MSZP):
1602 Budapesten, illetve a budapesti agglomerációban okozza, és ez nekünk egy óriási teher, miután a tehergépjárművek rendszerint elkerülik a gyorsforgalmi utakat, és a mellékutakat, illetve a főútvonalak at használják, amelyek telítettek. Ezzel kapcsolatban azért lenne némi megjegyzésem, méghozzá az, hogy azokra a teherautósokra, illetve magánvállalkozókra, közép- és kisvállalkozókra, akik itt laknak ezen főutak mellett, és át szeretnének jutni nyilván a g yorsforgalmi főútra és ott kívánnának közlekedni, amennyiben nem szeretnék, hogy őket megbírságolják, akkor itt egyfajta kitételt kellene tenni. Tehát én hiányolom a törvényből azt a részt, hogy nincsen semmilyen kitétel; semmilyen kitétel nincs arra tekin tve, hogy például a helyi vállalkozók, akiknek nyilván olyan teherautójuk van, amely 3,5 tonna feletti, kizárólag helyben fuvaroznak, és ez a helyben fuvarozás pedig nem halad át a közigazgatási határon, és a helyi településen pedig áthalad egy főútvonal, ezek szerint akkor neki is fizetni kell. Itt szintén javasolom annak megfontolását, hogy ezen körök kerülhessék el azt a rendszert, hogy 2007. január 1jétől matricás rendszerben fizetniük kelljen. Azonkívül szintén meghatároznám a törvényben, pontosítanám , hogy aki telephellyel rendelkezik vagy célforgalomban közlekedik - a célforgalom sincsen szabályozva a törvényben , aki kénytelen célforgalom formájában például Solymárra eljutni, és a legrövidebb úton halad le a gyorsforgalmi útról, hogy eljuttassa oda az áruját, őket szintén mentesíteném a díjfizetés alól. Azonban ha nem a legrövidebb úton, hanem hosszabb úton, tehát a 10es utat végig igénybe veszi, akkor természetesen a díjfizetés őrá is vonatkozzon. Tehát lenne egy pár olyan kör, akiknek kedvezményt , illetve engedményt adnék, azaz felmentést adnék a fizetés alól. Ez szerintem egy nagyon fontos dolog, amiről majd nyilván bizottsági üléseken vitatkozni fogunk. A törvény rendelkezik az utak építésének szabályozásáról. Az utak építésének a szabályozásáná l beemeli az ügyfélkörbe például azokat az ingatlanokat, amelyek közvetlenül határosak az építendő úttal. Gondolom én, hogy a benyújtó itt az építendő utakkal kapcsolatban a főutakra gondolt. Ha ez így igaz, és a főutakra gondolt a benyújtó, akkor tessék e lképzelni, milyen főutat fog építeni az elkövetkező években, ha minden érintett közvetlenül határos terület ügyfélként van jelen. Ha ez igaz, akkor például egy újonnan remélhetően megépülő 10es útnál körülbelül 600700 tulajdonos lesz, aki ügyfélként rész t vesz az engedélyezési eljárásban. Előre borítékolom, hogy hosszú évekig, akár évtizedekig eltartó bírósági tárgyalások lesznek, ha a törvény e szelleme nem változik. Ráadásul, ha megtekintjük a 2003. december 20án megalkotott, gyorsforgalmi közúthálózat tal kapcsolatos törvényt, amely pont ellentétes ezzel a törvénnyel, az kimondja, hogy a kijelölt útszakasz és az építési engedély területe tulajdonosának az építés tárgyát illetően fellebbezéshez joga nincs, viszont abban van egyedül fellebbezési jogosults ága, hogy mennyiért sajátítják ki, illetve vásárolják meg az adott területet, ahol áthalad ez az útszakasz. Itt meg pont fordítva van. Tehát egy főútvonalat fogunk építeni, és nemhogy az, aki ott tulajdonos, hanem még a szomszéd is ügyfélként beleszólhat a bba, hogy ott épüle az az út avagy sem. Tehát én azt kérném a tárcától, gondolja át, hogy ez biztosan jóe így, mert szerintem nem fognak építeni egy méter utat sem az elkövetkezendő négy évben, ha ez így alakul. A második, ami szintén sajnos probléma, és erről beszélni kell. A közúti közlekedésnél ügyfélként szintén az útépítési ügyfélkörbe beemeli azokat a tulajdonosokat, akik kapubejáróval rendelkeznek, és gondolom, hogy a mellékutcákra gondolt a benyújtó, amikor ezt beadta. (11.10) Tessék elképzelni, h ogy a gyakorlatban mi történik ilyenkor! Amikor egy önkormányzat mellékutcát épít - mert általában az önkormányzatok építik a mellékutakat , az utcák nem egyenesek, általában szintkülönbség van az egyik és a másik oldal között. Ha az egyik oldal és a mási k oldal között van másfél méter szintkülönbség - miután huszonöt utcát építettünk, ezért van némi gyakorlatunk benne , ezért nyilván a tervező valahol középre fogja tervezni az utat, hogy mindkét oldalnak, az utca lakóinak jó legyen. Előrebocsátom, hogy s enkinek nem lesz jó, ezért ha
