Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
1600 uniós szabályozási kötelezettség adott országra történő adaptálása hogyan és milyen formában történt meg, illetve hogy az európai uniós szabályozások által biztosított h azai szabályozási lehetőségeket egyegy ország mennyire használta ki, és mennyire tudott azokkal élni. Én azt látom, hogy ha például egyetlenegy témakörre, csak a biztosítások kérdésére gondolok, akkor például Németországban, Ausztriában vagy mondjuk, Angl iában érdekes módon valahogy, valamiért feleannyiba kerülnek a biztosítási díjak, mint Magyarországon. Úgy gondolom, hogy ez nem véletlen. Nem véletlen, hiszen a gazdasági bizottság közlekedési albizottságában kezdeményeztünk már egyeztetést az egyik legna gyobb hazai biztosítóval, amelyik kizárólagosan foglalkozik a légi járművek felelősségbiztosításával, és hosszú egyeztetések után azt a választ kaptuk, hogy ja, hát a hazai szabályozás, a hazai jogszabályok számukra megengedik azt, hogy ilyen díjakat alkal mazzanak, semmilyen olyan kötöttség nincs a részükre, amihez ők alkalmazkodnának. Ki is jelentették egyébként, ha lenne bármilyen, a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó olyan szabályozás, amely, még egyszer mondom, például Németországban, például Ang liában megszületett, akkor ők természetesen ehhez alkalmazkodnak, de a piac és a hazai szabályozás erre lehetőséget ad. Amikor én a gazdasági bizottság ülésén azt mondtam, hogy a nyilvános repülőterek számára bevezetett vagy bevezetésre kerülő kötelező fel elősségbiztosítás versenyhátrányt fog jelenteni, akkor többek között például erre is gondoltam. Hiszen ha reményeink szerint 2007től valóban a schengeni egyezmény hatálya alá fogunk tartozni, akkor, úgy gondolom, nagyon sok olyan repülőtér van az országba n, amelyek méltán számíthatnak arra, hogy beindul az a fajta, elsősorban kisgépes forgalom, ami a nyilvános repülőterek működtetését lehetővé teszi, és ebben az esetben egy igen fizetőképes vendégkörrel számolhatnak. Tudjuk nagyon jól, hogy különösen a kis repülőterek esetében a repülőtér üzemeltetése nem egy kiemelkedő profitot biztosító tevékenység. Tehát én azt látom, hogy ha semmi mást nem teszünk - és most a törvényjavaslat ezt teszi , csak egy az egyben átemeljük az európai uniós jogszabályokat, és a hazai biztosítási gyakorlatot vesszük figyelembe, ezzel a nyilvános repülőterek számára olyan versenyhátrányt fogunk mi magunk előidézni, amekkora költséget egyszerűen képtelenek lesznek kigazdálkodni. Illetve ha ezt át akarják majd hárítani az ide érkező kisgépes forgalomra, akkor én úgy gondolom, nem biztos, hogy azokat a repülőtereket fogják választani, amelyeket egyébként jó volna, ha fejleszteni tudnánk az országban. Tehát mindenképpen érdemes lenne ezt a szabályozást végiggondolni. A másik problemati kus rész a törvényjavaslat 2. §a, amely a légiközlekedési törvény 61. §át egészíti ki (5), (6) bekezdéssel. Itt tulajdonképpen semmi másról nincs szó, mint egy olyan felügyeleti díj bevezetéséről, amely majd a Polgári Légiközlekedési Hatósághoz fog átker ülni. Én Katona Kálmán képviselő úrral szemben konkrét számadatokat hoztam, és szeretném itt elmondani önöknek, hogy melyek azok a fontos tényadatok, amelyeket figyelembe kellene venni. A Polgári Légiközlekedési Hatóság működtetéséhez szükséges anyagi forr ásokról jelen pillanatban a légiközlekedési törvény 67. §ának (4) bekezdése rendelkezik. Ez szintén felügyeleti díj megfizetésére kötelezi tulajdonképpen a Budapest Airport Rt.t, ez ma nagyjából 160 millió forint. Ezt a Budapest Airport Rt. utalja át. S tudja, államtitkár úr, mi az érdekessége? Ezt az utasonkénti 25 forintot a BA Rt. mindenkitől beszedi, de a törvény úgy szól, hogy maximum 160 millió forintot utalhat át. És egy olyan helyzet állt elő, hogy ez például ebben az évben a BA Rt.nek körülbelül 4050 millió forint pluszbevételt eredményez. (11.00) Tehát minden utastól beszedi a díjat, de nem utalja át, egy része nála marad. Miért nem kaphatja meg ezt a légiközlekedési hatóság?
