Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP):
1594 jelenleg a közlekedési szabálysértők, a külföldi közlekedési szabálysértést elkövetők esetében nem tudjuk érvényesíteni a bírságot; bírságolni tudjuk, de nem tudjuk érvényesíteni. Ez abból fakad, hogy a bírság megfizetésének módja az, hogy az intézkedő hatóság egy 30 napon belül befizetendő csekket ad át az elkövetőnek, aki ezt vagy zsebre teszi, elhagyja az országot, vagy rossz esetben összetépi, és a rendőr szeme el őtt a földhöz vágja. Erre a problémára 2005ben már kétszer is felhívtam az akkor a belügyminiszteri tárcát irányító Lamperth Mónika figyelmét, majd 2005. június 14én Latorcai János képviselőtársammal egy országgyűlési határozati javaslatot adtunk be, ame ly hivatott orvosolni ezt a problémát, miszerint a kormány felszólította volna, ha a parlament elé kerül, de sajnos a rendészeti bizottság ezt nem javasolta. Ahogy a már jól ismert vallomásból tudjuk, hogy négy évig nem csináltunk semmit, ez ebben az esetb en is tetten érhető. Éppen ezért érzem elmozdulásnak, hogy ez év július 10én interpellációmban ismét ezt a kérdést vetettem fel. Akkor dr. Kondorosi Ferenc államtitkár úr válaszában már azt ígérte, hogy az őszi ülésszakon erre a kérdésre visszatérünk. Még inkább pozitívnak tartom a november 8i gazdasági bizottsági ülésen elhangzottakat, ahol már ellenzéki és kormánypárti képviselők is felhívták a figyelmet erre a problémára, gondolok itt Göndör István vagy az ülést levezető elnök, Podolák György felszólal ására és a kereszténydemokrata Latorcai János felszólalására. A probléma az, hogy a Gazdasági Minisztériumnak az ülésen jelen lévő jogi főosztályvezetője ezt a kérdést úgy ítélte meg, hogy igenis lehetőség van a jelenlegi jogszabályok szerint is a bírságol ásra - igaza van. A bírságolásra igen, a probléma az érvényesítéssel van. A jogszabályokra ott kell valahol módosítást eszközölni, hogy igenis érvényesíteni lehessen a kiszabott bírságot, mert ha jelenleg a külföldi szabálysértő elhagyja az országot, akkor nincs mód arra, hogy a határnál feltartóztassák vagy az útlevelét bevonják. Csak megjegyzem, hogy ha ugyanez előfordul velünk, magyar állampolgárokkal akár Ausztriában, akár Szlovéniában - én a határ közelében dolgozom , nem engedik tovább addig az autós t, amíg ki nem fizeti a bírságot, sőt legutóbb az osztrák intézkedő rendőr autójában már hitelkártyaleolvasó is volt. Tehát én javaslom, hogy a rendszer ne legyen ilyen felemás, hogy a közúti szállításban részt vevőket tudjuk bírságolni, míg a közúti közl ekedési szabályokat megsértőket egyébként nem. A másik téma a 15. §, ahol is a 3,5 tonna fölötti tehergépjárműveket a törvényjavaslat szerint bevonnák a főútvonalakon is díjfizető kötelezettségbe. Ez az egyik oldalról pozitív, de van egy negatív hatása, am i az előttem felszólalóknál is elhangzott, hogy a magyar kis- és középvállalkozói réteg, akik a közúti fuvarozásban részt vesznek, ezzel egy újabb terhet kapnak. Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy bizonyos főútvonalakon rendkívül megnövekedett az áthala dó tehergépjárművek száma. Szintén a saját térségemre hivatkoznék: a szlovénhorvát határ mellett tavaly már az 1 millió határt átlépő tehergépjárművet meghaladta a szám. A prognosztizálás szerint ez idén akár a másfél milliót is elérheti, ami gyakorlatila g a települések főútvonalain percenként két áthaladó tehergépjárművet jelent. Ha belegondolunk, hogy ez milyen mértékben teszi nehézzé az ott élők mindennapi életét; repednek a házak, az éjszakai nyugalom nincs biztosítva, a kipufogógázok károsítják a kony hakertek növényeit, az élelmiszereket, tehát egyszóval: nincs biztosítva a megfelelő életkörülmény. Ezért én rendkívül üdvözlöm azt, ha ez a pénz, amit most bevezetni szándékozunk, ténylegesen a közúthálózat fejlesztésére lenne fordítva, illetve a települé seket elkerülő utak fejlesztésére. Persze a kormánynak meg kellene találni ehhez az európai uniós forrásokat is, hiszen például itt a határtérségben ez a nagyon komoly forgalomnövekedés elsősorban az európai uniós csatlakozást követően lendült meg, és most , ahogy mondtam, exponenciálisan nő. Végül, hosszú távú megoldásként tudnám javasolni, hogy fontoljuk meg a vasút fejlesztését. Ennek a pénznek egy részét vasútfejlesztésre lehetne fordítani, hogy lehetővé tegyük a ROLAmegoldást, tehát a tehergépjárműveke t vasúti szerelvényeken szállítanánk át az ország egyes részein. Ez hosszú távon mindenképpen sokat segítene, másrészt pedig ennek is át kellene gondolni a
