Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 13 (30. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1551 Köszönöm a szót, elnök úr. Gusztos Péter, illetve mindhárman, akik előttem most felszólaltak, Pettkó András és Szabóné képviselőtársunk felszólalására is reflektálva: én nem erre a törvényre vonatkoztatva értem csak, hogy szerencsétlen, ha egy törvényt hónapról hónapra módosítgatunk. Ezt én egy általános érvényű követelményként fogalmazom meg. Az a törvény, amelyet minden hónapban vagy kéthárom havonta újra akarnak módosítani, az selejt. Egyébként az alaptörvényt igazából ilyen minőségű alkotásnak tekintem, mert hiszen három évvel ezelőtt született, és most futunk neki másodszor egy módosításnak, és az előző módosí tást pedig a köztársasági elnök úr visszaadta az Országgyűlésnek, csak a kormány visszavonta. Tehát én erről beszéltem, amikor azt mondtam, hogy nem szeretném látni. Mert általánosságban egy törvényt sem szeretnék viszontlátni háromhavonta - az nem törvény . A törvény az életviszonyok tartós szabályozására irányul, amit jó esetben azért évtizedekben kell mérni. Ami az egyházak fölvetését illeti: ez nem igazán mostani, hanem az eredeti törvé nyjavaslattal szembeni jogos, indokolt fölvetés volt, amit fel is karoltunk, és az eredeti törvény vitájában az ezzel kapcsolatos érveket világosan ki is fejtettük. Nem rajtunk múlott, hanem a kormánytöbbségen, amely ugyanaz a kormánytöbbség most is, mint ami 2003ban volt, hogy az egyházi megfontolásokat, szempontokat nem vették figyelembe. Az utolsó felszólalásra pedig, tehát Szabóné képviselő asszony felszólalására csak annyit, hogy ez a 8. pont világosan nem pártpolitikai viták kereszttüzébe került, han em szakmai viták kereszttüzébe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nyilván ezért is lehetett, hogy az egyik bizottságban is egy körülbelül nagyjából azonos és a másik bizottságban is pártkülönbségre tekintet nélkül azonos álláspon t, de ellentétes előjelű azonos álláspont alakult ki. ELNÖK (Harrach Péter) : Gusztos Péteré a szó. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Csak a jegyzőkönyv kedvéért jegyzem meg, hogy a második módosítás - és az előzőt a köztársasági elnök úr megvétózta, ami most újra bekerült a Ház elé, az az előző módosításnak nem az a része, amire a köztársasági elnök úr vétót jelentett be, tehát ilyen értelemben erre ez minősítésként nem vonatkozik. Én tudom, hogy képviselő úr ezt tudja, csak talán valakik még hallgatj ák vagy valamikor elolvassák ezt a vitát, és nem biztos, hogy ezt mindenki tudja. Nem képviselő úrral vitatkozva mondom ezt, mondom Salamon képviselő úrnak, hanem kifejezetten a jegyzőkönyv kedvéért. (20.40) Az egyházi megfontolásokba én most tényleg nem m ennék bele. A bizottsági ülésen is jeleztem, hogy pillanatokon belül az egyházfinanszírozás nagyonnagyon hosszú és ideológiailag nagyon megosztó vitájához jutunk, ráadásul nem tárgya ennek a törvényjavaslatnak, nemhogy a részletes vitának, még az általán os vitának sem. Az önkormányzati kérdéshez szerettem volna visszatérni. Magam az emberi jogi bizottságban megszavaztam ezt a módosítót, de egyébként el tudom fogadni az alkotmányügyi bizottságban megfogalmazódott ellenvéleményt, aminek az alapja az, hogy s peciális minden egyes településen a helyzet, tényleg elképzelhető adott esetben olyan település, ahol ezek a kérdések nem merülnek fel élesen. Abban azért bízom, azt gondolom, egyik változat esetén sem történik nagy tragédia. Egyébként ha az alkotmányügyi bizottságnak az álláspontját fogadjuk el, és azt mondjuk, hogy vannak települések, ahol ez komoly problémát jelent, azt gondolom, hogy ahol ezek az esélyegyenlőségi kérdések komoly problémát jelentenek, ott ezek a problémák az önkormányzatban is megjelenne k, ott ezzel az önkormányzat hivatalának is kell foglalkoznia, a képviselőtestületnek, a polgármesternek is kell vele foglalkoznia, ott tehát nem nagyon lehet majd kibújni egy esélyegyenlőségi terv elkészítése alól akkor sem, ha a törvény azt mondja, hogy az önkormányzat “fogadhat el” és nem pedig “fogad el”.
