Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói “körbetartozások” mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz, - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
149 kérdéskörben is kellene egy korlátot szabni, amire azt mondjuk, hogy ha a teljesítés megtörténik, akkor maximum harminc napon belül fizetni kell, tehát olyan szerződés nem jöhet létre, ami öthat hónapos fizetési határidővel bír, mert önmagában a vállalkozónak azért a köztartozásait be kell f izetnie, tehát teljesítenie kell. És ha ilyen halasztott késéssel történő kifizetések fordulnak elő, akkor egyszerűen a vállalkozó vagy a termelő valószínűsíthetően tönkre is megy ebben. Tehát ebben a kérdésben én mindenképpen szigorítanék. A másik pedig a z, én kértem az ÁSZ vezetőit is, hogy vizsgálják meg a jelen körülményeket. Nagyon sok önkormányzatnál megtörténtek a teljesítések, a fővállalkozó megkísérli kifizetni az alvállalkozóit, viszont a fővállalkozó nem jut hozzá a pénzéhez. Több hónapos átüteme zések, szerződésmódosítások vannak a teljesítés miatt jelen pillanatban a rendszerben, és pontosan a közbeszerzésből adódó anomáliáknak a jelenlegi helyzetéből van az, hogy több száz milliárd forintos tartozások vannak adott esetben az önkormányzati vagy a kormányzati közbeszerzési eljárásokból adódóan a ki nem fizetések irányában. Tehát valóban kérés az, hogy sokkal határozottabban lépjünk fel, kíséreljünk meg valóban olyan közbeszerzési és olyan szerződési, teljesítési formákat kialakítani, amelyekben val óban a fővállalkozó is és az alvállalkozó is hozzájut a pénzéhez. Mert ahogy Horváth képviselőtársam is elmondta, Kékesi képviselőtársam is elmondta, nincs garancia arra, hogy most a fővállalkozó teljesít az alvállalkozónak, hiszen lehet, hogy egy beruházá s hatnyolc vagy tíz hónapig is elhúzódik. Az alvállalkozó már az elején tud teljesíteni akár mélyépítés területén vagy akár más területen, annak fizetnie kell, de a végén a fővállalkozó nem fog hozzájutni a forrásához, vagy annyira későn fog hozzájutni, h ogy egyszerűen maga a fővállalkozó is tönkre fog menni ebben a jelenlegi formában. Vitatkoznék azzal a kérdéssel, hogy mikor volt körbetartozás, és mekkora szintje volt. Nem a ’94es évben volt a körbetartozás első megjelenése, 19959697 környékére datálh ató, és a csúcs 20052006. évben jelentkezik, jelen pillanatban, Keller képviselőtársam. Ezen nem érdemes így vitatkozni, a célunk mindenképpen az, hogy olyan törvényt próbáljunk megalkotni a parlamenten belül, amely valóban súlyosbítja a gazdasági társasá gok, az önkormányzatok vagy az állam jelenlegi hozzáállását olyan értelemben, hogy valóban a kifizetések minél gyorsabban megtörténjenek az alvállalkozók, fővállalkozók irányába, hogy ne menjen annyi gazdasági társaság Magyarországon tönkre. Mert valóban a hazai kis- és középvállalkozások szívják a legtöbbet ebből a szempontból, ahogy Herényi Károly is elmondta. A másik az, hogy van a nagy bevásárlóközpontok által gerjesztett láncreakció, és itt is a lánctartozásoknak a kérdése. Leszállítja az árut, adott e setben naponta arra van kötelezve, hogy naponta iksz mennyiséget szállítson le, és 150 napos fizetési határidő van. Tessék nekem megmondani, hogy hány százszorosan forgatja meg addig a bevásárlóközpont azt az árut, mire legelőször a termelő hozzájut a lesz állított árujának az értékéhez! Ebben a kérdésben is kellene lépni, tehát nemcsak a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban, hanem az egész ügyet felül kellene vizsgálni, és valóban, ahogy Németországban is ezt a lépést meg tudták tenni, Magyarországon is mindenképpen ebbe az irányba kellene hatni részünkről is, hogy valóban, akár a magyar termelők, akár az értékelőállítók vagy a beszállítók részéről is a megfelelő garanciát meg tudják kapni ahhoz, hogy a forrásokhoz hozzá tudjanak jutni. Munkahelyek száza i, ezrei szűnnek meg. Tehát e mögé mindig oda kell képzelni azt, hogy nemcsak tartoznak a cégek egymásnak, hanem ha ezáltal tönkre is megy, akkor abban a pillanatban munkahelyek százai szűnnek meg azzal arányosan. Azért kérem én azt, államtitkár úr, hogy s zánjunk rá időt, és azt, ami itt javaslatként is elhangzik, próbáljuk meg úgy beépíteni, hogy ne sértse a versenytörvényt, de igenis a jelenleg sportot űző nem fizetőkkel szemben sokkal kardinálisabban és sokkal határozottabban fel tud lépni. A másik pedig az, hogy én is azt mondom, hogy a kamaráknak kell olyan feladatokat adni és biztosítani, amelyekkel a kamarák is tudják szankcionálni az ilyetén való viselkedést, és adott esetben ki tudják zárni a rendszerből, vagy van olyan jogkörük, ami alapján a verse nyszférából - fogalmazzunk úgy - időlegesen ki tudják zárni a nem fizető vállalkozásokat.
