Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1432 törvényjavaslat általános vitáját a további módosító javaslatok benyújtása érdekében nem zártuk le. Ezért a T/1096. sorszámú törvényjavaslat általános vitáját most lezárom . A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat á ltalános vitájának folytatása ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Tízperces időkeretben megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja részéről. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kére k, hogy folytatnám azt a gondolatsort, amit az első tízpercesben elkezdtem a teendőkre vonatkozóan, illetve hogy mi az, amit én pillanatnyilag hiányolok a koegzisztenciarendeletből, ami miatt nekünk részben most kellene módosítókat beadni, illetve egy máso dik körben egy következő módosításra előkészíteni ugyanezt a géntechnológiai törvényt. Csak tézisszerűen fel szeretném sorolni azokat a tételeket, amelyek aggályossá teszik ezt, amik miatt nem tudjuk elfogadni jelen formájában. A vetőmagtermesztésre vonatk ozóan nincsenek meghatározott izolációs távolságok, ugyanis ezzel még nem foglalkoztak. Aggályos ebből a szempontból, és mi hagyományosan egy vetőmagtermelő ország vagyunk, ráadásul nem lehet idegenelni ezt, hogyha átporzódik, mert fenotípusosan, küllemre nem jelenik meg a növényen; nem látod, ugyanolyan, mint az alapfajta. Tehát katasztrofális következményei lehetnek a vetőmagtermesztésben, hogyha ezzel az izolációs üggyel nem foglalkozunk, ha nem tudjuk távol tartani a vetőmagtermesztésünktől, és ez egy a lapágazata a magyar mezőgazdaságnak a Kárpátmedencében. Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatban zéró tolerancia van érvényben. Ismerve akár a 3 kilométert, de én azért hoztam fel a méheket, mert újabb vizsgálatok vannak, a méhészek végezték, hogy maga a méh is viszi a pollent, a kukoricapollent. Nem tudtuk ezt korábban, de maga a méh is továbbviheti. Tehát az a 400 méter az ökológiai gazdálkodás szempontjából biztos, hogy nem elégséges. A Bio Swiss, amelyik ezzel foglalkozik, ahova mi például a csemegekuk oricánkat szállítjuk - mi Svájcba szállítjuk a csemegekukorica nagy részét, ha biogazdálkodásról van szó , a Bio Swiss 1000 métert ír elő minimálisan. Tehát ezek aggályossá teszik az izolációs távolsággal kapcsolatos kikötéseket. A fajtatulajdonosok, és e rre nem reagál ez a rendelet, nem hajlandók együttműködni, tehát független vizsgálatok számára nem hajlandóak a vetőmagjukból mintát adni. Ez tény. Azt mondja, hogy neki nem érdeke, hogy mi megvizsgáljuk. Azt gondolom, erre mi viszont mondhatjuk, hogy akko r nekünk nem érdekünk, hogy ezt a terméket így forgalmazzuk Magyarországon. Tehát erre megoldást kell találjunk valahogy, hogy rákényszerítsük a partnert arra, hogy adjon mintát a független vizsgálatokhoz. Egykét ilyen tételt szeretnék még nagyon röviden megemlíteni. A dolog hosszú távú monitorozásával nem foglalkozik a rendelet, pedig itt speciális megfigyelési rendszert kell felépítenünk, akár ökológiai szempontból, akár más szempontból figyelni akarjuk a hosszú távú hatásokat; a monitorozás rendszerével nem foglalkozik jelen állapotában. Nem foglalkozik azzal a problémával, hogy a technológia alkalmazásával egy csomó járulékos költsége van azoknak, akik nem ezzel foglalkoznak, és az egész társadalomnak járulékos költségei vannak. A környezetvédelemben má r elfogadott az, hogy “a szennyező fizet” elvét próbáljuk
