Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1433 érvényesíteni. Létre kellene hoznunk - és ez egy javaslat is lenne erre - egy olyan kockázati alapot, mondjuk így, amit a fajtatulajdonosoknak és az ezen fajtákat használóknak kellene egy bizonyos a rányban összeadniuk, hogy ne nekünk, adófizetőknek kelljen az ezzel kapcsolatos extraköltségeket finanszírozni, akár a vizsgálatok költségeit, akár bármi másnak a költségét. Ez működik például Dániában. Dániában kötelező befizetni egy ilyen közös alapba. E z nincs még benne. Tehát ezek azok a pontok, amikről azt mondom, hogy ezekkel foglalkozni kellene valamilyen módon első körben is. Nagyon súlyos problémának érzem én, különösen ha látjuk azt, hogy kik azok, akik ilyennel akarnak foglalkozni. Általában olya n tőkéscsoportok, amelyek ezt a technológiát máshol nem tudják elhelyezni, és egy nagybirtokon megpróbálják a birtok belsejében ezeket a fajtákat előállítani. A rendelet kapcsán - és itt van aggályom, mert én abszolút feltételezem a miniszter úr jóhiszeműs égét is, és el is hiszem - Gráf miniszter úr például abban a tudatban van, hogy ez a rendelet kötelezi a termesztőt, hogy a szomszédaitól szerezzen be hozzájárulást. De sajnos nem így szól, és ez az, amit kifogásolhatunk, mert ez azt jelenti, hogy 400 méte ren belül, az izolációs távolságon belüli szomszédoktól kell csak engedélyt kérni. Gondoljátok el, ez azt jelenti, hogyha valakinek 1000 hektáros birtoka van, annak a belsejében több száz hektáron termeszthet ilyet, tudja a 400 méteres izolációt biztosítan i, úgy, hogy senkitől nem kell egyetlen hozzájáruló sort sem kérni, sőt a közösség se tud beleszólni. Mert itt szeretnék visszautalni arra, hogy ha egy közösség ki is nyilvánította, hogy én GMmentes vagyok, akkor sincs jogosítványa az önkormányzatnak, hog y például szóljon valamit. Tehát egy veszélyes üzemet telepíthet úgy egy közegbe, hogy se a közösség nem tud hozzászólni, se a szomszédok nem tudnak hozzászólni, hogy akarjáke ezt, hozzájárulnake ehhez, vagy sem. Ráadásul jelen szabályozási formában azt mondja ki a törvénymódosítás, hogy ha valaki a hozzájárulását adja ahhoz, hogy termesszenek ilyet, ezzel gyakorlatilag lemond a kártérítési kötelezettségéről - nem pontosan így, de nagyjából erről szól a történet. Ez így elfogadhatatlan! Ismerve a magyar m entalitást, valahol a lábjegyzetben lesz valami erre vonatkozó utalás. Nem tudja, hogy ha kára keletkezik, akkor őt megilletné a kártérítés, de ő lemondott ezzel a jognyilatkozattal. Nincs még egészségügyi géntechnológiai hatóság, pedig ennek az egészségüg yi vonzata, a humán táplálkozási vonzata legalább olyan súlyos. Ennek következtében a KÉKI, a MÉBIH, az OÉTI különféle vizsgálatokat végez, de semmiféle koordináció vagy áttekintés nincs ezen a területen Magyarországon, pedig kellene egy egészségügyi génte chnológiai hatóság. Ezt elő kellene írni itt, hogy jöjjön létre ezzel egy időben az egészségügyi géntechnológiai hatóság. Sorolhatnám még, nem teszem. Inkább arról szeretnék még néhány gondolatot elmondani, hogy hogyan látjuk, mik lennének azok a lépések, amiket a kormánynak, a törvényhozásnak együttesen meg kellene tennünk, hogyha abban egyetértésre tudunk jutni, hogy mi nem szeretnénk ezt a technológiát. Először is, arra kellene törekednünk, hogy a moratóriumot, ameddig lehet, tartsuk fönt. De emellett ké szülnünk kell arra egy anyaggal - most a moratórium kérdésével foglalkoznék először, tehát nem magával a törvénnyel , össze kell állítanunk egy anyagot, valószínűleg a kormánynak kellene ez ügyben lépnie, hogy az Európai Bírósághoz fordulunk abban az eset ben - tudniillik van jogorvoslati lehetőség, az Európai Bírósághoz fordulhatunk , ha az Európai Unió kötelezne bennünket, hogy oldjuk fel a moratóriumot. Ennek az anyagát elő kellene sürgősen készíteni. Én egyetértek vele, hogy nincs életbiztosítás e teki ntetben az Európai Unióban. Látom ennek a döntési mechanizmusát ott is. Hogy az EFSA GMO paneljében hogyan ülnek bent azok az emberek, akik eldöntik, hogy mi történjen velünk. Tehát nincsenek illúzióim, én nem vagyok egy eurooptimista - bocsánat, hogy ezt itt mondom el, ezen a helyen. Készülnünk kellene arra, hogy megtehessük azt, amit például a görögök megtettek, hogy újabb moratóriumot hirdetünk, de az osztrákok is már háromszor hirdettek moratóriumot. Tehát az újabb moratórium szakmaitudományos alapját kellene összegyűjtenünk, hogy abban a pillanatban, amikor azt mondják, hogy oldjuk föl, addig akkor van még 20 napunk, és az alatt indítsuk el az újabb moratóriumot. De ezt tegyük meg minden olyan esetben, amit Kis Zoltán államtitkár úr mondott,
