Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
1386 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Járvás István képviselő úr következik két percre, Fidesz. JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon sok vélemény elhangzott már az agrártámogatásokkal kapcsolatban, ami mégis jövedelemkiegészítés, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy mindaz a 400 milliárd forint - ne is vitatkozzunk, hogy több vagy kevesebb , amit az agrárium kapott, a piaci versenyben egy az egyben elveszítettük. Sőt, még az alacsony keresetek alapján még önsanyargatásból is teszünk ehhez az összeghez, majd erre visszatérek. De kampánytéma is volt egyébként ez a terület, hiszen a 409 milliárd forintra mintegy 207 ezer agrártámogatásra jogosult személy van Magyarországon, és a miniszterelnök úr azt mondotta a kampányban, hogy ez fejenként kétmillió forint támogatás - ez fizetés nek is jó lenne , sejtetve azt, hogy ez csak egy része annak a jövedelemnek, amely a gazdálkodókhoz jut. Sajnos, ez azért nagyon nagy csúsztatás volt. Később azt mondta ezekre a véleményekre, hogy nem bontotta ki teljes egészében. Ő ugyanis azokat is egy személynek vette, akik, mondjuk, közel egymilliárd forintos támogatáshoz jutnak évente, és azt is egy személynek vette, aki 2030 ezer forint támogatáshoz jut, csak azért, mert őstermelő, és gazdálkodik valahol. Természetesen ezek jelentős félrevezetések, csúsztatások. Lehet, hogy kellett ezt használni a kampányban, de azt azért megállapíthatjuk, hogy nagyon nagy inkorrektségről tesz tanúbizonyságot az ilyen számok bevetése a köztudatba. Az is szomorú dolog ebből, hogy ez csak segítette a faluváros ellenté tet. A miniszterelnök úr ezzel nem temette az árkot, hanem nagyot, de nagyon nagyot mélyített rajta. Úgyhogy, azt hiszem, ez is örök tanulság, és meg kellene fogadnunk ezeket a dolgokat, hogy ilyen eszközökkel egyébként nem élünk. Én nem hallottam sem Gráf Józseftől, sem az államtitkár úrtól, hogy annak idején tiltakoztak volna ez ellen, hogy ez azért nem így van, miniszterelnök úr, hanem csak jól megtapsolták. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Demendi László képviselő ú rnak, MSZP. DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Járvás Képviselő Úr! Ne ebbe az irányba menjünk! Azért kértem szót, mert nem erről szól a 2005. évi jelentés. Valóban, azt tapasztalom a vitában, hogy tényleg meg kell tanulnunk sok dol got, csak egyre hívom fel a figyelmet. Teljesen egyetértek azzal, hogy a “támogatás” szót ki lehetne törölni a szótárunkból, de ahogyan elfigyeltem a kétperceseket, az egyik pillanatban már nem az volt, de aztán a következő felszólaló szintén ezt a szót ha sználta. Úgy látszik, nem nagyon tudjuk kitörölni. Egy másik: azt mondják önök - akik érintették ezt , hogy agrárkörnyezetvédelem. Ez nem az, emberek! Ez agrárkörnyezetgazdálkodás. Ne csináljuk, legalább mi, akik az agráriumhoz, a mezőgazdasághoz közel vagyunk, ne mi akarjuk már! Saját magunktól akarjuk megvédeni a termőföldjeinket meg a mezőgazdaságunkat? Ez agrárkörnyezetgazdálkodás, ez nem környezetvédelem. Tehát nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, miről beszélünk, és ennek megfelelően használjuk ez eket a kifejezéseket. Csak arra szeretnék utalni, említette Jakab úr a SZEMAt, hogy mivel támogatta az állam. Szóval, egyet látni kell; az, aki valamit nem akar... - azon lehet segíteni, aki maga is akarja, nem tudok rá mást mondani. Hibás gazdasági dönté sek sorozata - nem az adott és említett konkrét szövetkezet vagy tész esetében - bármikor, bármilyen gazdasági szervezet esetében előfordulhat, és nyilvánvaló, hogy a gazdasági szervezetben az együttműködésben részt vevő gazdálkodók saját szándékától és ak aratától függ. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az állam nem tudja befolyásolni, hogyha nem oda viszik a termékeiket, holott a szabály ez.