Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter:
1299 rémhírek (Az el nök ismét csenget.) meg törvényjavaslatok keringenek, hogy milyen kórházakat hogy alakítanak át, akkor pont most fog ettől megváltozni ez a kérdés? (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Mikola Istváné a szó. DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz) : Most már idővel jól állunk. A legnagyobb baj, hogy semmiféle koncepciót nem látunk, miniszter úr, ebben a négy törvénytervezetben, nincs egészségügyi reform, azt kell mondjam. Ön itt emlegeti az 50 százalékos bérfejlesztést. Óriási hiba volt! Mi nd a két oldal megállapodott abban, hogy konszolidációs programot csinálunk, ami ott kezdődik, hogy feltőkésítjük az egészségügyet, beépítjük a működtetési forrásokba a tőkehasználati díjelszámolás lehetőségét, az amortizáció elszámolását, az eszközvisszap ótlást, tehát először is közgazdaságilag értelmezhetővé tesszük a rendszert. Másodszor azt mondtuk, hogy a struktúraváltás, a térségi epidemiológiai adatok alapján tényekre, adatokra alapozott egészségpolitika, csináljuk meg. Harmadrészt pedig azt mondtuk, hogy olyan új jogállásokat vezetünk be, amelyek segítik a jó szakembernek a pluszpénzhez jutását. Erre mi hagytunk is pénzt a kasszában, el is kezdtük volna csinálni ezt a dolgot, sőt, meg is csináltuk az intézményi törvényt, amelyiknek az egyik fejezete a szabad szellemi foglalkozású szakorvosi létrendszerről, jogállásról szólt, most ezt önök megszüntették, az elmúlt ciklusban gyakorlatilag csak rombolás történt. Most pedig előttünk áll egy olyan törvénytervezetcsomag, amelyhez itt néhány órával ezelőtt azt gondoltuk, hogy nem is szólunk hozzá, de nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy önökről úgy pattog le minden, mint a falra hányt borsó. Tehát nem tudom, hogy ennek a vitának is most vane itt értelme, vane értelme itt szakmai érvelésekbe bocsátkoz ni, mert úgy látszik, hogy semmit nem fogadnak meg, nincs reformkoncepció, nincs egészségügyi reform. Kapkodás van, és mi attól félünk és ezért teszünk szóvá néhány dolgot mégiscsak, hogy rosszul fog járni a beteg, aki költségérzékeny szolgáltatásvásárló l esz, az orvos meg majd ilyen órarugógerincű felpattanó, aki majd szedegeti a háromszáz forintokat, és nem látjuk, hogy hol az egészségügy átalakításának a strukturális, működtetésbeli kérdéseit taglaló reformprogram. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pa dsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ismét Molnár Lajos miniszter úr kért normál felszólalásra szót. DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! El kellene dö nteni, hogy akkor most ott vane az a pénz, vagy nincs ott az a pénz, az az 50 százalék, amit ez a kormány adott. (Dr. Csáky András: Már régen volt!) Csáky képviselő úr azt mondta, hogy ott van az a pénz (Dr. Csáky András: Ilyet nem mondtam!) , de nagyon ne hezen fizetik ki a kórházak. De azért kifizetik, mert ott van. Mikola képviselő úr is elismeri, hogy ott van, csak azt mondja, hogy romba döntötte a magyar gazdaságot. Talán nem ért egyet azzal, hogy kellett akkor az 50 százalékos béremelés? (Dr. Mikola Is tván: Konszolidációt jelent!) Ott van a pénz, örülök, hogy ezt elismerték. Az az 50 százalék béremelés ott van. Az, hogy önök, ahogyan Mikola úr fogalmazott, az Orbánkormány kormányzásának utolsó időszakában hagytak pénzt a kasszában... - valamit hagytak, persze, jól is néznénk ki, ha a teljes kasszát kulcsostul mindenestül elvitték volna. De, képviselő úr, azt mondta, úgy folytatta, hogy el is kezdtük volna a béremelést. Hát nem a végén kell kezdeni! A Medgyessykormány az elején kezdte, és négy évig, mos t már az ötödik éve fizeti. Tetszettek volna előbb elkezdeni kifizetni! Tetszettek volna előbb kifizetni; nem ígérni, majd nem teljesíteni, hanem nem ígérni, és megtenni, amit meg lehet.
