Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP):
1300 Ami pedig azt illeti, hogy... - lehet, hogy nem látja a képviselő úr a fától az erdőt. A vizitdíjra van rákattanva, bocsánatot kérek, ne vegye, kérem, a kifejezést sértésnek. Szóval, annyira arra koncentrál, hogy nem látja az erdőt, a zúgó erdőt, a reform zúgó erdejét (Dr. Mikola István nevet.) , hiszen annyi jogszabály és j ó jogszabály tervezete került a parlament elé, hogy önök is részleteiben csak a ma esti vitában is többször megerősítették, hogy helyes az irány, helyes a megoldás. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) És arra kérem önöket, hogy működjünk együtt, hogy még jobbak legyenek ezek a törvényjavaslatok, amit részleteiben talán elolvastak, de összességében nem. Tudom, hogy ez komoly munka, négy ilyen törvényt végigrágni alaposan, és arról alaposan, felkészülten vitázni, az bizony embert próbáló feladat. De higgyék el, a betegek érdekében meg kell tenniük, és kérem, tegyék meg, hogy érdemben vitatkozhassunk! Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy térjünk vissza a napirendi ponthoz! Horváth Zsolté a szó. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, BácsKiskun megye, 2. vk.): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Olyan nehéz helyzetbe hozza az embert, nem szívesen mond ilyet; nem szívesen teszem, és én azt gondoltam, hogy nem is fogom megosztani a nagyközönséggel. Emlékszik rá, egyszer Szegeden vitatkoztunk, jó néhány évvel ezelőtt, hathét éve is van annak már? És akkor ott nagy plénum előtt, a vita hevében azt mondta nekem, hogy nézd, fiam, te okos fiú vagy, ha miniszter leszek, megfogadlak államtitkáromnak. (Dr. Mikola István: Na!) Na gyon örülök neki, hogy azért a sors nem ezt hozta, és nem így történt (Derültség.) , de, miniszter úr, én akkor azt bóknak értékeltem. De nagyon bízom benne, hogy azért még annyi maradt, hogy elhiszi, hogy emlékszem arra, hogy mit mondtam öt perccel ezelőtt . Ne mondjon már mást, mint amit mondtam, nagyon szépen kérem! De ha kell, visszakereshetjük a jegyzőkönyvből is. És ha végignézi az egész eddigi vitát, erről az oldalról, ami itt így a felezőbe húzódik, egyetlenegy ember mondta azt, hogy valamivel egyetér t a törvényjavaslatban, az az ember én voltam, és azt mondtam, hogy talán az egyetlen pont, amiben egyetérthetünk, az az, hogy a várólista ezt a korrupciós helyzetet megszüntetheti. A várólista egyébként, már korábban az általános vitában elmondtam, minden tévévitában is elmondom hozzá, hogy a várólista önmagában nem egy jó dolog, mert azt jelenti, hogy nem elegendőek a kapacitásaink ahhoz, hogy azonnal megoldjuk azokat a problémákat, amik keletkeznek, ezt mindig hozzá szoktam tenni. Tehát, miniszter úr, mo st itt nem egy, nem két alkalommal tette meg azt velünk, hogy olyanról beszél, amit nem mondtunk, és úgy állítja be azt, amit mondtunk, ahogyan azt mi nem is gondoltuk. Most ezt, hogy valós tényt hamis színben tüntet fel, a reklámban ismerik egyébként, az eljárásokban. Miniszter Úr! Tiszteljen már meg bennünket itt éjfél körül! Ebben a rendszerben vagyunk néhány tíz éve, van, aki húszhuszonöt, tudjuk, hogy mit beszélünk. Tisztelettel megkérjük arra, hogy ön is úgy értse, ahogyan mondjuk, és ne állítson más t, mint amit mondunk, mert akkor egyszerűen eljutunk oda, hogy az ember feláll, és hazamegy, mert azt mondja, hogy fölösleges, így nincs értelme, pláne nem egy parlamentben. Ne haragudjon érte! Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Nagy Kálmáné a szó. (23.50) D R. NAGY KÁLMÁN (KDNP) :
