Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
1295 Miniszter úr! DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Teljes mértékben egyetértek Horváth Zsolt képviselő úrral abban, hogy a várólisták, a régóta létező előjegyzési füzeteket kivál tó várólisták a korrupció egyik forrását szüntethetik meg. Ha ehhez hozzátesszük azt, amiről ön valószínűleg még kétpercesben beszélni akar, képviselőtársam, amiről Mikola képviselő úr is beszélt, és amiben egyetértettünk, hogy igen, a legálisan fizetett 3 0 százalékos, de maximált térítési díj, a biztosítói díj 30 százalékát kitevő összeg már elég jelentős ahhoz, hogy a közreműködőknek tisztességes jövedelmet fizessen, akár közalkalmazotti jogviszonyban vannak, akár szabadfoglalkozású orvosként kötnek a kór házban szerződést. Meggyőződésem, képviselő úr, és engedje meg, hogy Pesti képviselő úrnak is válaszoljak, bár ez nem a költségvetési vita, ahol majd valószínűleg ezt majd részletesen fogjuk elemezni, hogy bizony ez jelentős összeg összességében az alapell átásban és a járóbetegszakellátásban, 22 milliárd forintra tervezi a költségvetés ennek az összegét. Virtuális bevételként tudniillik ezzel szemben a költségvetésben 31 milliárd forint áll. Miért? 9 milliárdot teszünk hozzá az állami költségvetésből ígére tünkhöz híven a kedvezmények ellentételezésére a háziorvosoknak és a mentességet élvező gyerekek ellátására. Sok módon, sok eszközzel kell a hálapénz megszüntetése ellen harcolni, ha szabad ezt a szót használni ilyen későn, mert sok oka van. Valóban számos oka van, a mértékéről is lehet vitatkozni. Egy biztos: a kormány elszánt abban, hogy tisztességes jövedelemért cserébe - amelynek az alapjait megpróbálja megteremteni ezekkel a jogszabályokkal , de szüntesse meg a hálapénzt, mert itt az ideje. Csáky képv iselő úr ugyan azt mondta, hogy egy emberöltő több mint 30 év, és a rendszerváltás óta csak 16 év telt el, és ezért van még időnk megszüntetni a hálapénzt - nincs időnk, képviselő úr! A betegek nem szeretik, a betegek egy része nagyon nehezen tudja kifizet ni. Mi szeretnénk sokkal hamarabb megszüntetni, mint ön. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalások következnek. Horváth Zsolté a szó. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, BácsKiskun megye, 2. vk.): Köszönö m. Tisztelt Miniszter Úr! Akkor ott folytatnám, ahol az előbb abbahagytam. Az a rendszer, amit ön vagy önök a törvényjavaslatban javasolnak, arról szól, hogy ha a beteg az adott ellátást nem a hozzá legközelebb eső kijelölt három kórház közül valamelyikben veszi igénybe, akkor abban az esetben a biztosító által térített díj minimum 30 százalékát kell kifizetnie. Ott ez minimumként szerepel, annál alacsonyabb nem lehet, maximum 30 százalék, de az intézmény nem határozhat meg alacsonyabb díjat, mint amennyi e gyébként a biztosító által fizetett. Benne van a törvényjavaslatban. Ennek van egy százezer forintos maximált része, ha jól emlékszem, az pedig a végrehajtási rendeletben van. A törvényjavaslatban mintha úgy szerepelne, hogy az intézményfenntartó, de lehet , hogy nem intézményfenntartóként van megfogalmazva, hanem szolgáltatóként, a szolgáltató ebből adhat annak, akik ebben részt vesznek. Ez az “adhat” tehát feltételezés. S még egy dolgot feltételez, miniszter úr. Ez tulajdonképpen, még ha módosítja is, hogy ad, akkor sem egészen ugyanarról van szó, mint amiről a szabad orvosválasztás esetében. Ott ugyanis nemes egyszerűséggel az orvos nem alkalmazott, nem az intézmény egyik kiszolgálója. Az orvos az, aki - ha szabad cirkuszi hasonlattal élnünk - egyébként a mutatványt be tudja mutatni. Ő az, aki a szaltót ugorja, ő az, aki képes megcsinálni. Az összes többi köré szerveződik. Ha van egy jó orvosa, aki nagyon jól gyógyít, akkor az az orvos sok bevételt hoz az intézménynek, és itt arról van szó, tisztelt miniszt er úr, hogy az orvosok ebben a szabadfoglalkozásban szerződéses jogviszonyban állnak, és minden egyes ellátott betegért, akinek egyébként nem kell fizetnie, ha a