Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
1265 megtévesztették az embereket a hatalom megtartása érdekében. A Gyurcsánykormány adócsökkentést ígért, aztán mára kiderült, hogy nemhogy adócsökkentés nincs, de az államháztartás hiányának és a költségvetés hiányának valós számait is leta gadták. Tisztelt Országgyűlés! Ilyen előzmények után terjesztette be a kormány a nyugdíjtörvény módosítására vonatkozó javaslatát; ami nem más, mint megszorítás, ami nem más, mint a nyugdíjkorhatár emelésének első lépcsője, és ami nem más, mint egy lopakod ó nyugdíjreform. Tisztelt Országgyűlés! A nyugdíjasok - akár előrehozott öregségi, akár öregségi nyugdíjasokról beszélünk - gazdasági jellegű gondjai mindenképpen kettős jelentőségűek. Nevezetesen: egyrészt alacsonyak a nyugdíjak, másrészt pedig magasak az árak. Meg kell becsülni a mai nyugdíjasok munkáját, és szót kell emelni a nyugdíjasok munkáját leértékelő intézkedések ellen. Sajnos, tisztelt Országgyűlés, 2006ra oda jutottunk ebben a munkát sem sokra tartó világban - hiszen amíg a munka nincs megfizet ve, addig nincs megbecsülve sem , hogy a nyugdíjasokat sem becsülik kellőképpen, pedig ők nem a múlthoz, hanem a jövőhöz tartoznak. (21.00) Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam végül is azt a törvényjavaslatot, amelyről ma az Országgyűlés tárgyal. So kszor és sokan felvetették az elmúlt napokban Somogy megyében és Kaposváron is, hogy mondjuk már el, kik az érintettek ebben a nyugdíjtörvényben. Az érintettek köre, mint ahogy azt Soltész Miklós is megfogalmazta, a nyugdíj előtt állók és a nyugdíj mellett munkát vállalók. Sajnos mind a két kört hátrányosan érinti a beterjesztett javaslat. És hogy melyik korosztályt érinti, ez is foglalkoztatja az embereket. A korosztályokat tekintve elsősorban mintegy 76 ezerre tehető azoknak a nőknek a száma, akik 1952be n és azt követően születtek, valamint 65 ezerre az 1949es születésűek száma, továbbá több százezer előnyugdíjra jogosultat érint a beterjesztett javaslat. 2008. január 1jétől megváltoztatják a nyugdíjmegállapítás számítását is. Ezzel a kormány megteszi azt, hogy mintegy 7080 ezer forintot vesz el az induló nyugdíjak összegéből. De nézzük meg átlagnyugdíjjal számolva, hogy ez mit jelent az emberek esetében, azoknál, akik előnyugdíjjal mennek nyugdíjba, illetőleg azoknál, akik majd az öregségi nyugdíjba v onulnak! Az előrehozott nyugdíjba vonulóknál átlagnyugdíjjal számolva ez azt jelenti, hogy 2009. január 1jétől, ha a férfiak nyugdíjkorhatárát tekintjük, ami elő van írva a törvényjavaslatban, akkor azt csökkentik 3,6 százalékkal, így a kormány elvesz től ük mintegy 2030 ezer forintot évente. És 2010. január 1jétől már a nők is hátrányos helyzetbe kerülnek, hiszen 9,4 százalékkal csökkentik az öregségi nyugdíjat, ami már sokkal tetemesebb, mintegy 6070 ezer forintot vesz ki a nők zsebéből éves szinten. A z előrehozott öregségi nyugdíjas, ha minimálbér alatt vállalhat munkát, akkor a munkabére után járulékot köteles fizetni. Ha a járulékokat összeadjuk, akkor az mintegy 14 százalékot fog kitenni, hiszen háromféle járulékfizetési kötelezettség terheli az ő m unkabérüket is, így a kormány 5070 ezer forintot vesz el évente az emberektől. Ha a minimálbér feletti jövedelemmel alkalmazzák, illetve minimálbér feletti jövedelmet szerez, ilyen munkaviszonyban van, akkor pedig a nyugellátását szüneteltetnie kell, mert ha ezt nem teszi, akkor nyilvánvaló, hogy vissza kell fizetnie, és ez mintegy 600 - jól hallják, hölgyeim és uraim, akik a rádión keresztül hallgatnak minket , 600 ezer forintot jelent ezeknek az embereknek éves szinten. A 62 év felettiek sem ússzák meg sajnos ennek a nyugdíjtörvényjavaslatnak a hátrányos következményeit, hiszen a munkabéreket összevonják. Összevonják a munkabért a nyugdíjjal, és így történik az adózás, és ez éves szinten mintegy 20 ezer forintot jelent. A munkabér utáni járulékfizetési kötelezettség itt is belép, tehát itt is mintegy 14 százalékos járulékfizetési kötelezettség terheli a munkabért, ami éves szinten 80120 ezer forintot vesz ki ezeknek az embereknek a zsebéből.
