Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1045 lehet fogadtatni; az nem mindegy, hogy mikor és milyen körülmények között. Nem mindegy, hogy egy ilyen lépést akkor tesze meg egy kormányzat, amikor valóban dübörög a gazdaság, valóban dübörög a köl tségvetés, és minden rendben van; akkor, amikor a nyugdíjasoknak kifizetik a 13. havi nyugdíjat, és plusz egyéb olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek fedezetet jelentenek arra, hogy ezeket a költségeket elviseljék; vagy pedig akkor vezetünk be egy i lyen ellátást, amikor tízezreket bocsátanak el a közszférából, akkor, amikor kormányzati szinten is bevallottan az elkövetkező időszakban bizony kemény életszínvonalcsökkenéssel lehet számolni - ebben az esetben is ugyanaze a hatása ennek a lépésnek? (12 .10) Azon azért érdemes lenne elgondolkozni és külföldi, ezzel kapcsolatos tapasztalatokat beszerezni, hogy egy ilyen lépésnek milyen hatása van, hogy valóse az az aggály, amit már korábban is megfogalmazott a Magyar Demokrata Fórum, hogy ez már talán röv id távon is nemhogy forrásokat von be, hanem költségvetési kiadásokat fog generálni. Hiszen vélhetően nem kis számú állampolgár esetében a szolgáltatóhoz való későbbi fordulás esetén egy súlyosabb állapot kezelését igényli az egészségügyi ellátótól, amelyn ek a költsége jóval magasabb lesz. Fogjae csökkenteni ez az ellátáshoz fordulók számát? Amikor azt mondják, hogy körülbelül az az elképzelés, hogy egy 4 milliós tábor esetében ez kedvezményezett formában jelenik meg - és tényleg azt hiszem, a 100 forint e gy jelképes összegnek nevezhető , akkor azt mondom, hogy nem fogja csökkenteni. Hiszen vélhetőleg abból a premisszából kiindulva, hogy az egyén egészségi állapotát a gazdasági és szociális állapota meghatározza, az igénybe vevőknek egy jóval nagyobb köre fog kikerülni azok közül, akik ezzel a kedvezménnyel élni fognak. Hogy ez technikailag hogy fog lezajlani? Itt megint alkotmányossági kérdések merülnek föl. Az Alkotmánybíróságnak volt olyan döntése, amelyik kimondta, hogy egyértelműen megfelelő időt kell hagyni arra, hogy fölkészülhessenek a változtatásra. Képzeljük el, a törvényjavaslat szerint a jegyző hatósági jogkörében eljárva adja meg az ezzel kapcsolatos igazolványt, hogy jogosult a kedvezményes igénybevételre. Ebből a törvényből, ha az eredeti mene trend szerint megy végig, és nem az Alkotmánybíróság előtt fog landolni, akkor valamikor Mikulás táján lesz elfogadott és kihirdetett törvény. Bízunk benne, hogy addigra a végrehajtási utasítás is hatályba lép, ebből a szempontból betartják a jogalkotási t örvényt, közben jön karácsony. Hogy tudják elintézni akkor, amikor nincs időpont meghatározva a jegyzői jogkört illetően, hogy mennyi ideje áll rendelkezésre ezeknek a döntéseknek a meghozatalára? A közigazgatásban általában 30 napos az eljárási határidő, tehát januárnál korábban ilyen döntéseket nem hoz, és ez január 1jén életbe lép. Január 1jén, ha valakinek egészségügyi ellátásra van szüksége, akkor azzal a meglepő dologgal találkozhat egy rendelőben, hogy a kolléga előbb a pénztárbevételi bizonylatot fogja elővenni, kiállítja a vizitdíj bevételét, és majd utána kérdezi meg azt, hogy tessék mondani, mi fáj. Végiggondoltae ezt valaki? Szó volt már arról, hogy a lakhelyváltoztatással kapcsolatosan mi van. Ha benyújtják a költségvetést, majd meg fogjuk lá tni azt többékevésbé, hogy valóban igaze, hogy ezek a források nem fognak indokot megalapozni a kormány részéről, hogy az egészségügy költségvetését megfaragja. Mert ha ebből a szempontból számít a finanszírozásra, akkor kérdezem azt, hogy ha valaki, mon djuk, Cegléden azért, mert krónikus beteg, és igénybe vette azt az ellátási számot, ami fölött már nem kell fizetnie, és átköltözik Debrecenbe vagy Miskolcra, akkor az ottani intézményt miért éri hátrányosan a további kezeléssel kapcsolatos bevételi hiány. Ez az egész plafon valahogy ebből a szempontból nem stimmel. Furcsa, mert szociálpolitikai szempontból mindenféleképpen igényelt, de ez mutatja, hogy nem átgondolt az egész rendszer. További probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a törvényjavaslat nem említ i a gondozóintézetek kérdéskörét. Ez egy önálló intézeti rendszer, tüdőgondozó, ideggondozó, bőr- és nemibeteggondozó önálló szakágként jelenik meg. Erről ebben a törvényjavaslatban nincs szó. A 6 éves kor nagyon aggályos, ott mindenféleképpen módosítani kell.
