Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1044 köztestületek, a kamarák; gondoljunk arra, hogy a finanszírozásban is változás következett be, az addigi igazságtalan bázisfinanszírozás helyett egy DRG, illetve német pont alapján teljesítményt preferáló díjazás került meghatározásra. És próbálta kezelni a magántőkének az ágazatban való megjelenését, részben kényszerből, hisz a rendszerváltoztatáskor bizonyo s diagnosztikus és terápiás eljárásokra a költségvetésnek nem volt lehetősége, ezért ezt szabályozott keretek között lehetővé tette. A későbbiek folyamán megjelent az igény ezzel kapcsolatban, elsősorban - és az eddigi történések azt mutatták, hogy ezek si keresek voltak - az ágazatban dolgozók részéről, hisz a családorvosi szolgálatok, illetve a gyógyszertári ellátás magánosítása mindenféleképpen sikerré vált. S újabban megint a kényszer jelenik meg, hisz a tulajdonosok az egyre szűkülő források miatt nem t udják az intézményeket működtetni, és ezért kénytelenek egy szabályozatlan környezetben a magántőkét beengedni az egészségügyi ellátásba. Ez az átalakítás, ami valahol a kilencvenes évek közepén konszenzusos volt, megbicsaklott, és attól kezdődően a magyar egészségügy lényegében sodródik, attól kezdődően a mindenkori pénzügyi kormányzat alárendeltjévé vált, és visszatértünk abba az állapotba, hogy a maradványelv alapján jut a magyar egészségügynek, s ezzel párhuzamosan eszközeiben is és főleg a legutóbbi id őben sajnálatos módon a moralitásában is csökkenés kezdődött. Segíte ezeken az állapotokon ez a törvényjavaslat? Sajnos ki kell mondani, hogy nem segít. Elsőként nézzük meg azt, hogy jogalkotási szempontból megfelelőe. Elhangzott már, az államtitkár assz ony is, igaz, nem a nyilvánosság előtt, de elismerte azt, hogy bizony komoly bakit követtek el akkor, amikor a jogalkotási törvény által előírt egyeztetéseket nem folytatták le. És ezt nemcsak alkotmányossági szempontból mondom, hanem mert ha ezek az egyez tetések lezajlanak, akkor már korábban felszínre kerülnek azok az ellentmondások, és talán megoldási lehetőségek fogalmazódnak meg rájuk, amelyek itt az előttem szólók által, és nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti részről is megfogalmazódtak. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Megint csak egy mondatban mondom el, és zárójelbe teszem, változatlanul kérdéses az, hogy a jelenlegi magyar alkotmány alapján el lehete indítani a biztosítási elvű egészségügyi ellátást, hisz ne felejtsük el azt, hogy az alkotmánynak azok a paragrafusai, amelyek az egészségüggyel foglalkoznak, 1989ben kerültek elfogadásra, azt követően ’91ben volt az Országgyűlésnek egy olyan határozata, amely a társadalombiztosítási alapú egészségügyi ellátá sról szólt, és egyik pontja kifejezetten arról szólt, hogy az alkotmányossági kérdéseket rendezni kell. Ez lehetne egy alkalom arra, hogy egy ilyen kéréssel éljen a kormány az államfő felé, hogy kérjen ebből a szempontból normakontrollt a törvényjavaslatta l kapcsolatban, hogy lássuk, mi az az alkotmányos mozgástér, amelyen belül mozoghatunk, és amennyiben ezen változtatni kell, én úgy gondolom, miután mindannyian egyetértünk a biztosítási elvű működtetésben, azt mindenki támogatni fogja. De a biztosítási el v szempontjából hoze újdonságot a törvényjavaslat? Lehet, hogy pontosítást hoz, de szerintem olyan nagy újat ebből a szempontból nem hoz, hogy itt biztosítási csomagok lettek megfogalmazva. Az egészségügyben, az egészségügyi törvényben eddig is deklarálva volt, hogy mi az, ami állampolgári jogon jár. Talán ehhez képest egy kicsit változtatás, és nem feltétlenül pozitív irányú változtatás, hogy eddig ezeket a szolgáltatásokat, illetve ezeknek az ellenértékét egyértelműen a költségvetés kellett hogy állja, m ost - mint ahogy az expozéban is hallottuk és a törvényjavaslatban benne van - ez megoszlik az Ealap és a költségvetés között. Elméleti jelentőségű a kérdés, miután az Ealap költségvetése a nagy költségvetés egy része, de jogi szempontból, a későbbiekre gondolva azért nem mindegy, ezt tisztázni kell, hisz ez állampolgár és állampolgár közötti különbségtételre is lehetőséget ad, itt tehát alkotmányossági kérdések is felmerülnek. Szintén a társadalombiztosítás körébe tartozik az eddigi felszólalások során i s - és ez teljesen természetes - mindenki által alapvetően érintett, de azt hiszem, a társadalmat is a legjobban érintő kérdéskör, a vizitdíj kérdésköre. Az, hogy az egyén egészségi állapotáért vállalt felelősség a finanszírozásban is megjelenjen, szerinte m egy olyan elv, amellyel egyet lehet érteni, amelyet el
