Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1043 mögüle, ha baj van. Ezt sorozatban játsszák el! Ez sorozatban történik meg, egyszerűen abszolút indokolatlanul! Azt gondolom, hogy ez a formátum semmilyen módosító javaslattal nem korrigálható. Esélyegyenlőséget ront, mégpedig súlyosan; nem is azt monda nám, hogy azokét, akik jelenleg közgyógyellátottak, munkanélküliek, hanem akik dolgoznak, de nagyon alacsony keresetűek, és több gyereket nevelnek. Az indokolatlan igénybevétel pedig, tudják, hol fordul elő a leggyakrabban? Akik szociálisan magukra maradot tak. Azért, mert aki szegény, aki nyomorult, az bizony megbetegszik. Megbetegszik, méghozzá nemcsak lelkileg, hanem testileg is, és orvoshoz kell neki mennie. Az orvoslás ma már ilyen. El lehet menni Amerikába, lehet egy olyan jellegű egészségügyet bevezet ni, amire volt példa, hogy a műtét előtt az aneszteziológus, az orvos, a beteg, a nővér bemutatkoznak egymásnak, és azt mondják, hogy most jöttünk, most találkozunk életünkben először. Ilyen jellegű forma várható Magyarországon? Mert ennek a nyomai megvann ak! Végezetül a művi meddővé tételről beszélnék pár mondatot. A művi meddővé tétel alapvetően orvosszakmai kérdés. Kiváló barátom, aki a UCLEn dolgozik Los Angelesben, mielőtt elment Amerikába, nőgyógyász volt, és azt mondta nekem, ugyan már, a terhességm egszakítás, semmi az! Miután húsz év múlva találkoztunk, és más környezetbe került, azt mondta nekem, hogy hála istennek, 19 éve nem végeztem terhességmegszakítást. Igen, mert más erkölcsi környezetbe került. Önök pedig abszolutizálják, azt mondják, hogy a z az erkölcsi környezet, amelyik most van, erre megfelelő. De ez nem általános az egész világon! Nem beszélve arról, hogy maga a művi meddővé tétel egy csonkítás. Orvos erre nem kényszeríthető. Nem kényszeríthető orvos arra, hogy valakinek levágja a lábát, és nem kényszeríthető arra, hogy egy egész életre eltiltsa attól, hogy gyereke szülessen egy másik embernek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) (12.00) ELNÖK (Harrach Péter) : Sajnos vezérszónoki kör közben nincs kétperces, államtitkár a sszony. Csáky András képviselő úrnak, az MDF vezérszónokának adom meg a szót. DR. CSÁKY ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, az egészségüggyel kapcsolatban van néhány olyan alapelv, amellyel mindannyian egyetértünk; az egyik az, hogy egy nemzet egészségi állapota hiteles mutatója az adott társadalom lelkiállapotának és fejlettségének. És azzal is tisztában vagyunk, hogy az egyre növekvő egészségügyi terápiás és diagnosztikus ellátások által generált igények és egy adott társadalom gazdasági lehetősége között mármár antagonisztikus ellentmondás feszül, és ez az egészségügyi ellátást illetően világszerte problémákat okoz. Az is nyilvánvaló, hogy egy adott egyé nnek a gazdasági, szociális helyzete és az egészségügyi állapota között is szoros összefüggés van, hisz nyilván ebből a megfontolásból volt a szocialistáknak, ha jól emlékszem, 2002ben az az egyik választási szlogenje, hogy ne legyen szegény valaki azért, mert beteg, s ne legyen beteg azért, mert szegény. Ebből a szempontból is érdemes ezt a mostani törvényjavaslatot megvilágítani, hogy a társadalmi egyenlőség irányába hate, hogy erősítie azokat a bismarcki alapelveket, amelyek több mint száz éve igazgat ják Magyarországon az egészségügyi ellátást egy nemzeti kockázatközösség alapján, remélve azt, hogy azonos minőségben és egyenlő hozzáférési eséllyel tudja ellátni az állampolgárt az egészségügyi szolgáltató. Ezek nyilvánvalóan idealisztikus elképzelések, de a rendszerváltoztatást követően az akkori politikai erők ebben egyetértettek, és az akkori politikai erők - mára már történelminek és meglepőnek tűnő - egyezségre tudtak jutni abban, hogy a magyar egészségügyet hogyan kell átalakítani. Ez az átalakítási folyamat elindult intézményrendszerében, hisz gondoljunk az ÁNTSZnek a megalakulására, gondoljunk arra, hogy visszahelyeztettek közjogi státusukba a
