Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÍRÓ ILDIKÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
922 és paradox módon a költségtérítéses helyek esetében sokszor a nehezebb anyagi helyzetben lévő diákok kényszerülnek ebben a formában a tanulásra. Összefoglalva: az emberi jogi bizottság ülésén a kormánypárti képviselők az t fogalmazták meg, hogy elképzelhetőnek tartanak egy igazságos, méltányos, a felsőoktatást mind az egyén, mind pedig a felsőoktatás egészének szintjén hatékonyabbá és versenyképesebbé tévő tandíjrendszert, és ezt a mostani törvényjavaslatban leírt rendszer t ilyennek látják, ezért ebben a vitában ezt a kormánypárti többség támogatta is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Bír ó Ildikó képviselő asszonynak. BÍRÓ ILDIKÓ , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi bizottság kisebbségi véleménye szerint a benyújtott, közoktatásról és felsőoktatásról szóló törvénymódosítási javaslat szerintünk nem méltó az általános vitára. A következővel szeretném ezt indokolni. Nem tudunk egyetérteni a pedagógusok jövedelemcsökkenése árán végrehajtott óraszámemeléssel. Az óraszámemelés több elemből tevődik össze, egyrészt a 19. § (1) bekezdésében a változó óraszámokból plusz 2 órából, másrészt a 17. § alapján ingyenes és kötelező munkavégzésként elrendelhető 4 órából állna. Ez összesen 6 pluszóra. Ennek célja olcsóbbá tenni az egyik pedagógus munkaerejét, és könnyebbé tenni a másik elbocsátását. A foglalkoztatás általános elveivel az nem fér össze, hogy valakitől ingyen kérjen a munkáltató többletmunkát. Az viszont kifejezetten alkotmánysértő, hogy két azonos besorolású munk akörű pedagógus bére úgy lehet azonos, hogy közülük az egyiket a munkáltató heti 4 órával többre kötelezte. A sokat emlegetett igazságosságot nem látjuk, amikor a közoktatási törvény módosításáról szóló szocialista törvényjavaslat értelmében úgy kívánják m egnövelni a pedagógusok óraszámát, hogy cserébe nem fizetnek. Ezzel ingyenes munkára kényszerítik az oktatási szakembereket, és ez nem reform, hanem a pedagógustársadalom megsarcolása. Nem értünk egyet azzal, hogy az oktatási jogok miniszteri biztosát taná csadóvá akarja a törvény lefokozni, illetőleg a hivatalát megszüntetni. Félő, hogy az oktatási ombudsmannak így gyengébbek lesznek a jogosítványai, és ezáltal gyengülhet az oktatás szereplőinek érdekérvényesítő képessége is. Nem értünk egyet az iskolaszerk ezet 8+4 osztályos rendszerének átgondolatlan átalakításával, a 6+6 osztályos konstrukció kötelezővé tételével. Adjon választ a kormány arra a problémára, hogy hová megy a gyerek a 6. osztály után. Jelenleg csak gimnáziumba mehet, mert szakiskolából, szakk özépiskolából nincs 6 évfolyamos, természetesen tanterv sincs kidolgozva erre. A törvényjavaslat csak tagintézményként ismeri el a 4 évfolyamos iskolákat. Az iskolaszerkezeti váltásból nem látszik, mi lesz az eddig 9. évfolyamon megszervezett nyelvi évfoly amokkal. Nem értünk egyet továbbá a művészeti alapvizsga és záróvizsga helyi vizsgává történő átminősítésével sem. Rátérve a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat módosítására, nem értünk egyet a tandíj, a javaslat szövege szerint az úgynevezett képzési ho zzájárulás fizetésével, annak általánossá tételével az államilag finanszírozott képzésben. Ez sokmilliós terhet rak a szülőkre, különösen az
