Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója:
923 egyidejűleg két- vagy több gyermeket taníttatókra. Növeli a rossz anyagi helyzetű, leszakadó rétegek hátrányát, és csökkenti a társadalmi mobilitást. A tandíjat, tudjuk, hogy a kormány igazságosnak tartja, ám szerintünk nem igazságos, és nem is tisztességes választási kampányban ingyenes diplomát ígérni, majd azt állítani, hogy nem lesz tandíj, majd hatalomra kerülve b evezetni azt. Hogyan beszélhetnénk igazságosságról, amikor Magyarországon, amely európai értelemben szegényebb sorsú, a minimális tandíj összege magasabb lenne, mint amit sok nyugateurópai, nálunk gazdagabb országban maximá lisan fizetnek? Elfogadhatatlannak tartjuk a tandíj mértékét is, a most bejelentett fejlesztési részhozzájárulás számai a szakértőnk számításai szerint nem helytállóak. A szakpolitikus bejelentette, az alapképzésben részt vevők 120 ezer forintot, míg a mes terképzésben 315 ezer forintot lesznek kénytelenek fizetni. A 18. § (3) bekezdése pedig teljes végiggondolatlanságról árulkodik. A felsőoktatási intézménynek az utolsó mondat szerint kötelező bevételt ír elő. Ez tehát akkor is teljesítendő, ha az első évfo lyam tanulói, továbbá a diákok legjobb 15 százaléka, valamint a hátrányos helyzetű tanulók mentesülnek a képzési hozzájárulás alól. (11.00) Ez azt jelenti, hogy helyettük a többi hallgató fizet, függetlenül attól, hogy az ő képzésük mennyibe kerül. Nem ért ünk egyet a költségtérítéses képzés díjának radikális, 50 százalékkal történő növelésével sem. A költségtérítéses képzés hozzájárulása 375 ezer forinttól 668 ezer forintig, illetőleg a mesterképzésben 665 ezer forinttól 1,5 millióig terjedhet a szakértőnk számításai szerint. Nem értünk egyet azzal sem, hogy az intézményre ültetett, sokszor ellenérdekű felekből is álló gazdasági tanács, például magánegyetem képviselője döntsön hatalmas közvagyon sorsáról. Az állami kontroll a pontatlan megfogalmazás alapján könnyedén kijátszható. Ez alkotmányosan aggályos szerintünk. S végül nem értünk egyet azzal, hogy a gazdasági tanácsnak pénzügyi eszközökön keresztül szakmai kérdésekben is indokolatlanul (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) na gy befolyása lesz. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Az ifjúsági bizottság ülésén is megfogalmazódott kisebbségi vélemény. Először a bizottság előadójának, Béki Gabriella képviselő asszonynak adom meg a sz ót. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) BÉKI GABRIELLA , az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság is megtárgyalta a két törvé ny közül az egyiket, a felsőoktatásról szóló CXXXIX. számú törvényt a tegnapi napon, július 3án. Meglepően hosszú és élénk vita bontakozott ki a bizottság ülésén. A bevezetőben a tárca képviselője azt hangsúlyozta, hogy ez a törvénymódosítás a gazdálkodó egyetemek irányába nyit. Valóban, a gazdálkodás lehetőségét és jelentőségét teremti meg az egyetemek számára, illetve a felsőfokú intézmények számára azáltal is, hogy létrehozza a gazdasági tanácsokat, és azáltal is, hogy bevezeti az úgynevezett képzési ho zzájárulást, népiesen szólva tandíjat.
