Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
633 Szerintem egyébként ez nem feudális jog, pontosan az alkotmányos monarchia időszakában alakult ez ki, bár korábbi feudális előké pekre is visszavezethető. A mentelmi jog azt a célt szolgálta, hogy mondjuk, a legdurvább esetet említsem, bár volt ennél durvább eset is, amikor katonasággal szétzavartak egy parlamentet, de bizony előfordult a XIX. században is, máskor is, a XVIII. száza dban és a XX. században is előfordult sajnos, hogy az Országgyűlést különböző letartóztatásokkal és kényszerintézkedésekkel megakadályozták abban, hogy döntést hozzon. Ez előfordult a Horthyrendszerben is, a Rákosirendszerben is, az elején, és előfordult természetesen a korábbi alkotmányos monarchiák idején, mondjuk, például Horthy kormányzóvá választásakor nem engedték be azokat a képviselőket a szavazásra, akikről úgy feltételezték, hogy nem jól fognak szavazni. De meg lehet változtatni előzetes letartó ztatásba vétellel a parlamenti erőviszonyokat is. Volt már ilyen is a harmadik parlamenti ciklusban, két képviselő is előzetes letartóztatásba került, ami érdekes helyzetet okozott, mert ezenközben még a képviselői jogaikat gyakorolhatták volna, mert a tör vény előírja, hogy a képviselő a jogait addig gyakorolhatja, amíg mandátuma van, az pedig a jogerős bírósági ítéletig van. Például tehát ilyen helyzetek is kialakulhatnak. Ezért a közvélemény természetesen jogosan haragszik sokszor az Országgyűlésre, mert az Országgyűlés sokszor nem arról vitatkozik, ami őt érdekli, nem az ő életéről vitatkozik, hanem kívülről öncélúnak látszó viták foglalják le az Országgyűlés erejét. Néha a képviselőkre és az Országgyűlésre vonatkozóan is egy sajátos kettős tudat él a mag yar közvéleményben, bennünk magunkban is. Ezt nem foghatjuk rá, Ékes képviselő úrral szemben, egyetlen pártra sem. Általános jelenség, hogy az emberek Magyarországon egyrészt nagyon sokat várnak az Országgyűléstől, figyelmük középpontjában van, kritikájuk középpontjában van, sokallják ugyanakkor a mentelmi jogot, sokallják a képviselői fizetést, amikor megtudják, hogy mennyi, el sem akarják hinni. Egyrészt sokat elvárnak az Országgyűléstől, másrészt pedig, amikor megkérdezik tőlük, hogy hogyan becsüljük meg az Országgyűlést, a parlament tekintélyét nagyon kevésnek tartják. Ezért tehát azt gondolom, hogy a mentelmi jog megszüntetésére vonatkozó kijelentéseket inkább úgy kell felfogni, mint egyfajta politikai kritikát, egyfajta társadalmi kritikát az Országgyű lés politizálásával kapcsolatban. Ezen nem azzal lehet segíteni, ha a parlamenti pártok egymással versengenek, hogy ki tudja jobban lejáratni a parlamentet, és ki tud minél több olyan javaslatot előhozni, ami az Országgyűlés összezsugorodása felé mutat, ha nem azzal, ha a Magyar Országgyűlés nyíltan a közvélemény elé állva végzi a munkáját, és türelmes munkával ezt a közvélekedést megváltoztatja, aminek, még egyszer mondom, egy része természetesen jogos, másik része viszont sokszor felületes információkon va gy előítéleteken alapszik. Ezért ebben a szabályozásban azt helyesnek tartjuk, hogy a szabálysértés esetén szűkíteni kell például a mentelmi jogot, de hozzáteszem - nehogy azt gondolja valaki, hogy itt az Országgyűlés olyan nagyon bűnös úton jár , az utób bi három ciklusban már szinte minden szabálysértésnél maga a képviselő vagy a helyszínen, vagy az eljárás későbbi szakaszában, de legkésőbb a plenáris ülés előtt lemondott mentelmi jogáról. Tehát nem is volt már évek óta olyan ügy az Országgyűlés előtt és a mentelmi bizottság előtt sem, hogy a képviselő szabálysértési ügyben ragaszkodott volna ahhoz, hogy márpedig a 70 kilométeres kocogásáról belterületen föltétlenül az Országgyűlés előtt akar döntést hozni. A szabálysértésnél néhány esetben előfordult ez a szondaügy, erre hozott is a bizottság egy állásfoglalást, hogy a képviselő köteles magát alávetni az alkoholszondás vizsgálatnak, ez tehát egy bizottsági állásfoglalás volt, ez most itt egy törvényi állásfoglalás, amit ez megpróbál törvényi szinten is sza bályozni. A kényszerintézkedésnél, erről majd Bárándy képviselő úr fog
