Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
632 évek óta nem sikerül megválasztani. Az elnökének tehát m entelmi joga van, és ha lennének alelnökei, azoknak is lenne. Ebben az Állami Számvevőszék egy hatalmi ágon belüli külön kis hatalmi ágként működik Magyarországon, ez így jött létre a rendszerváltáskor, tehát ezért nekik is van mentelmi joguk. A Honvédelmi Tanácsnál azok esetében, akiknek egyébként nincsen mentelmi joguk... - hiszen az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök és mások is benne vannak; de lehet benne, mondjuk, olyan miniszter vagy a miniszterelnök, akinek nincsen mentelmi joga; volt már ily en, a legutóbbi ciklusban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak nem volt mentelmi joga, mert nem volt országgyűlési képviselő. Tehát a Honvédelmi Tanács esetében is a mentelmi jog indokolt. Nem arra kell gondolni, amit Nyitray képviselőtársunk mondott, hog y itt valami szükségállapot következne, tehát a törvényt akkor kell megalkotni, amikor még nyugodtan végiggondolhatók a dolgok. Mert azért nem kell föltétlenül, bár ez most már szerencsére szinte kizárt, háborús konfliktusra gondolnunk; a természeti katasz trófától sajnos most sem álltunk messze az árvíz idején, és ehhez még hozzájöhet földrengés vagy más - isten ne adja, hogy ilyen legyen , tehát a rendkívüli állapotnál nem föltétlenül hadiállapotra kell gondolni. Ezért igenis helyesen tette a minisztérium , hogy a Honvédelmi Tanács mentelmi jogát is idehozta elénk és szabályozta. Van egy másik - ez magánvéleményem, tehát nem frakcióvéleményt mondok , amit a bizottság megkísérelt korábban is. Szerintem, miközben bizonyos területeken érdemes a mentelmi jogot szűkíteni, tehát, mondjuk, a nem kinevezett ügyészeknél helyes, nem lenne eretnekség, ha végiggondolnánk a következő években a nem képviselő miniszterek mentelmi jogát - az európai uniós országok többségében egyébként van a miniszternek mentelmi joga , h iszen ha az Állami Számvevőszék alelnökének, elnökének van, akkor legalább ilyen fontos a miniszterelnök és a miniszter mentelmi joga is, amennyiben nem országgyűlési képviselők. (12.10) Mert azért közszereplőként eljárva bizony ők is ugyanazokba a konflik tusokba kerülnek, mint egy másik, mentelmi joggal rendelkező közszereplő. Ezért, bár ebben a szabályozásban ez most nincs benne, de azt gondolom, a következő években újragondolásra ezt a kérdést is fel lehetne tenni. Nemcsak azért mondom, mert februárban a Hír TV kommentátorai és elemzői örvendezve fedezték fel, de szerencsére már későn, hogy a miniszterelnöknek nincs mentelmi joga, és milyen szép lenne, ha a választási időszakban esetleg valahogy ki lehetne vonni a forgalomból. Ezt természetesen csak néhán y elvadultabb gondolkodású elemző mondta, ilyen politikai felvetés nem volt. De sem a jobb, sem a baloldalon soha nincs az, hogy soha, a politikában ez valóban egy törvény, a következő évtizedekben ez felmerülhet más összefüggésben is, úgyhogy ezt is érde mes lehet végiggondolni. A másik, amit a mentelmi jogról el kellene mondani, hogy ez nagymértékben összefügg a parlamentáris demokrácia működésével és a különböző hatalmi ágak működésével is. Ezért nagyon kell hangsúlyozni, hogy az a felvetés, hogy az orsz ággyűlési képviselőknek vagy másoknak ne legyen mentelmi joguk, az nem az országgyűlési képviselő ellen irányul, még akkor sem, ha ez jó szándékú sokszor. Ez voltaképpen a demokráciával szembeni értetlen felvetés, mert a mentelmi jog nem a képviselőnek vag y a bírónak a privilégiuma, az az Országgyűlésnek, a parlamentnek a joga. Tehát parlamenti jog a mentelmi jog, egy származtatott jog, ami a képviselőre ruházódik át az Országgyűlés működése érdekében, vagy a bírói kar, vagy az ügyészi kar működése érdekébe n. Az nem személyes joga a bírónak, ügyésznek, alkotmánybírónak vagy országgyűlési képviselőnek, hanem a demokrácia egyik joga.
