Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
624 Alkotmánybíróság 34/2004. (IX. 28.) Ab. számú határozatában megállapított alkotmányos követelmény alapján javasolt szabályozás tehát kivételt jelent az e gyébként a mentelmi jog által nem védett rágalmazási és becsületsértési cselekmények alól. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a figyelmüket. Kérem, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Szórvány os taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Megadom a szót Bárá ndy Gergely úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. DR. BÁRÁNDY GERGELY , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyren di bizottság a T/239. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt általános vitára alkalmasnak találta. A kormány képviselője két lényeges tartalmi elemre hívta fel a figyelmet, akárcsak miniszter úr az expozéban. Az egyik a mentelmi jog egységesítése. A bizottság ülésén e tekintetben tartalmi vita nem zajlott, ezzel a vonatkozásával mindenki egyetértett a javaslatnak. Másrészt a mentelmi joggal kapcsolatos jogi szabályozás egyértelművé tétele volt, amire a kormány képviselője a figyelmet felhívta. Vita al akult ki a bizottságban a tekintetben, hogy a tervezett szabályozás a mentelmi jogot korlátozzae vagy sem. Azonban abban mindenképpen egyetértés mutatkozott, és itt a Fidesz bizottsági alelnöke szó szerint azt mondta, hogy “Igen, tisztelt bizottság, ezt a lényegtelen javaslatot is támogatjuk.”, magyarán szólva, hogy lényegi tartalmát a mentelmi jognak az előterjesztés nem érinti, nem tartalmazza. A bizottsági ülésen vita alakult ki a tekintetben, hogy egyáltalán a mentelmi jogot szabade korlátozni bármily en mértékben is. Egyetértés volt a bizottság ülésén annak vonatkozásában, hogy a mentelmi jog nem a képviselő privilégiuma, tehát nem a mentelmi joggal rendelkező személy privilégiuma, hanem a parlament integritásának a védelmét szolgálja, a parlament jogo sítványa ez tulajdonképpen, egész egyszerűen fogalmazva azt a célt szolgálja, hogy a végrehajtó hatalom a törvényhozást befolyásolni ne tudja oly módon, hogy a neki nem tetsző magatartást tanúsító képviselővel szemben szabálysértési vagy büntetőeljárást ke zdeményez. A módosítás azonban valóban - és ez a bizottság ülésén elhangzott, és egyértelmű volt - nem változtatja tartalmilag jelentősen a mentelmi jogot. A törvénytervezet ugyanis továbbra sem engedné meg egyetlenegy esetben sem azt, hogy a mentelmi jog felfüggesztése nélkül bárki ellen, aki ezzel rendelkezik, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményezzenek, csupán a büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás megkezdésével nem járó hatósági intézkedéseknek kell alávetni magát a mentelmi joggal rendel kezőnek. Tehát tulajdonképpen az adatgyűjtésről, az adatok rögzítéséről van itt szó. Aztán, hogy ebből büntetőeljárás indule vagy sem, ez majd a parlament, illetve aki a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult, annak a döntésén múlik. A többségi álláspont szerint azonban a törvénytervezet semmiféle új korlátot nem állít a mentelmi joggal kapcsolatban, hanem ahogy a miniszter úr is expozéjában fogalmazott, csupán arról van szó, hogy egy bírói vagy egy jogalkalmazói gyakorlatot tesz egyértelműbbé.
