Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója:
625 Felmerült a z, hogy vajon szükségese, hogy ez törvény formájában történjen meg. Felvetődött az is, hogy esetleg, ha itt csak értelmezési problémáról van szó, akkor az Országgyűlés értelmezheti saját maga a törvényt. Ezt azonban a bizottság többsége elvetette, hiszen ez csak az Országgyűlés számára jelent kötelező hatályt, a jogalkalmazók számára nem. Tehát ilyenformán valóságos megoldást nem jelent. Kérdésként merült fel, hogy mi történik, ha a mentelmi joggal rendelkező személy az intézkedés foganatosítását nem enged i meg, tehát, mondjuk, nem fújja meg a szondát. Kifejtette a kormány képviselője, és a bizottság többsége is azt az álláspontot képviseli, hogy nem kényszeríthető a mentelmi joggal rendelkező, hogy ezt megtegye. Ez a szabályozás mindössze konkretizálja azt , hogy ezt neki meg kell tenni, de természetesen személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedést továbbra sem lehet alkalmazni a mentelmi joggal rendelkező személyekkel kapcsolatban. Mindezen érvek alapján tehát a bizottság a javaslatot általános v itára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (11.40) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Megadom a szót Géczi József Alajos úrnak, a mentelmi bizottság elnökének, a bizottság előadójának. Öné a szó, bizottsági elnök úr. D R. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mentelmi bizottság paritásos bizottság, ahol 5 fő ellenzéki és 5 fő kormánypárti van, és most abban a szerencsés helyzetben vagyok, h ogy két kisebbségi véleményt tudok tolmácsolni, mert nem kapott többséget a bizottságban az általános vitára való alkalmasság. 5 igen, 4 nem és 1 tartózkodással nem kapott tehát többséget az a javaslat, hogy ez az előttünk fekvő módosító indítvány általáno s vitára kerüljön. Hozzáteszem, itt elsősorban azt kifogásolták a felszólalók az ellenzék részéről a rövid vitában, hogy miért nem a pártok, frakciók által előkészített módosításról van szó, miért a kormány módosította. A vitában ez eddig is felmerült, err e az igazságügyi miniszter úr választ adott. Azt senki nem mondta, hogy úgy, ahogy van, az egész módosító javaslat elutasítandó, de mégis egy komplexebb módosításra tettek javaslatot. Az is megfogalmazódott a vitában a kisebbség kisebbségeként, hogy a ment elmi jogot a magyar politikában, a képviselők között is, de egyébként a tudományban is néhányan valamiféle feudális maradványként értelmezik. Ezt ott az MDF képviselője fogalmazta meg, amit voltaképpen már fel kellene számolni, idejétmúlt intézménynek tart ják, de hozzáteszem: véleményem szerint ez az álláspont szerencsére - én más állásponton vagyok - mind az ellenzék, mind a kormánypártok körében kisebbségben van. A kormánypárti képviselők a szabályozás indokoltságát fogalmazták meg, és különö sen fontosnak tartották, hogy a mentelmi joggal rendelkezők egészére kiterjedjen ez a javaslat, mert nem győzőm hangsúlyozni: Magyarországon a 386 országgyűlési képviselőn kívül sok ezer közszereplőnek van még mentelmi joga, most ezek jelentős részében - n em számoltam még ki - többezres csökkentést jelent ez a mostani javaslat, hiszen most már csak a kinevezett bírónak lesz mentelmi joga, a bírósági gyakornokoknak, fogalmazóknak nem lesz. Az ügyészségen hasonlóan, a kinevezett ügyésznek lesz mentelmi joga, a titkároknak és másoknak, ügyészségi fogalmazóknak nem lesz. Ezért tehát az nem volt indokolt, hogy olyanok is rendelkezzenek
