Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
623 törvényjavaslata a védett személyek körét jelentősen szűkíteni, a véde lem tartalmát pedig a visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében egyértelműsíteni kívánja. A javaslat elfogadása esetén töredékére csökken a mentelmi jogban részesülők száma. Kizárólag azoknak a tisztségviselőknek biztosítaná ezt a jogosultságot a tör vény, akiket az alkotmány nevesít. Így a javaslat alapján nem illetné meg mentelmi jog a jövőben az ügyészségi titkárokat, fogalmazókat, nyomozókat, valamint az ügyészségi ügyintézőket, ellenük tehát büntetőeljárás, szabálysértési eljárás lefolytatásához é s kényszerintézkedés elrendeléséhez előzetes hozzájárulás nem szükséges. (11.30) A bírósági ülnökök mentelmi jogát is korlátozni kívánja a javaslat. Ennek értelmében az kizárólag az anyagi jogi védelemre terjedne ki, tehát tová bbra sem lehetne az ülnököket felelősségre vonni az ülnöki tevékenységgel összefüggő véleménynyilvánításuk és szavazatuk miatt. Megszűnne ugyanakkor eljárási védelmük, így az előbbi kört nem érintő cselekményük miatt korlátozás nélkül szabálysértési vagy b üntetőeljárás alá vonhatók. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mentelmi jog kifejezés az utóbbi években erősen negatív jelentéstartalmat kapott a sajtóhírekben, a jogintézményt a társadalom indokolatlan kiváltságnak tartja, ezért valós szerepét már nehezen tudj a betölteni. Bizonytalan ugyanakkor a jogalkalmazási gyakorlat is abban a tekintetben, hogy a jogosultak egyes rendőri intézkedésekkel, különösen a légzésminta adására kötelezéssel, azaz az alkoholszonda megfújásával kapcsolatban élhetneke mentelmi jogukk al. Erre a kérdésre ugyan a törvény szövege alapján egyértelműnek tűnik a nemleges válasz, hiszen ekkor még sem szabálysértési, sem büntetőeljárás megindításáról nincs szó, azonban egyes ügyek tekintetében az eljáró bíróságok eltérő következtetésre jutotta k. A javaslat e helyzetet kezelve a jövőre nézve egyértelművé teszi, hogy a büntető- és szabálysértési eljáráson kívüli azon intézkedéseket, amelyek nem járnak a szabadság elvonásával, a mentelmi jog jogosultjaival szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén is alkalmazni lehetne. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat benyújtásával a kormány célja, hogy a mentelmi jog szabályozási rendszere érdemben megújuljon, egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és egységesebbé váljon. Az eddigi szabályozás re ndkívül széttagolt, sokszor párhuzamos, esetenként azonban tisztségenként - megalapozott indok nélkül - eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az egységesülő szabályozás a következetes jogalkalmazást is elősegíti. A szabályozás alapjául a mára a korábbinál lény egesen több személyt érintő jogosultság kiindulópontja szolgált, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések képezik tehát a szabályozás alapját. Ezekre az egyéb tisztségekhez kapcsolódó szabályok - az Alkotmánybíróságról szóló törvén yben szereplő jelenlegi megoldáshoz hasonlóan - tartalmilag hivatkoznak. A külön törvények ugyanakkor meghatározzák az adott tisztségre vonatkozó speciális eljárásjogi szabályokat, mint a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult, illetve a jog megsértése ese tén intézkedni jogosult szerv meghatározása. A javaslat érinti a büntetőeljárásról szóló törvény és a szabálysértési törvény rendelkezéseit is, hozzáigazítva ezeket az új szabályozási megoldáshoz, kiküszöbölve egyben a jelenlegi szabályozási hiányokat és p árhuzamosságokat. A javaslat végül az országgyűlési képviselőkre vonatkozó speciális rendelkezésként biztosítja, hogy a mentelmi jog az országgyűlési képviselőknek a más közhatalmat gyakorló személyt érintő, a közügyek megvitatásával kapcsolatos értékítéle tet kifejező véleménynyilvánítására és általa nem ismeretlen valótlan tényállításra is kiterjedjen. Az
