Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
601 területeken, amelyek a képviselői minőségben eljáró családtaggal kapcsolatosan esetleg feltételezésekre adhatnának okot. Tehát ez az egyik szabály, ami erre vonatkozik. A hozzátartozókra vonatkozóan szigorítja az összeférh etetlenségi előírásokat, másrészt az európai uniós parlamenti képviselőkre is kiterjeszti a magyar szabályokat. Ennek a törvénynek tehát az a célja, hogy az állam alkotmányos fejlődése során az országgyűlési szféra, az Országgyűlés minden kapcsolódástól, ö sszefonódástól mentesen, függetlenül végezhesse a munkáját. Az is egyik hatása volt ezeknek az összeférhetetlenségi szabályoknak, hogy nem csak az országgyűlési képviselőkre, hanem más foglalkozásokra, más közszereplőkre, köztisztviselőkre is az országgyűl ési törvény hatására folyamatosan kiterjedtek ezek az előírások. Azt gondolom, hogy nagyjából az összeférhetetlenségi szabályozás tekintetében a Magyar Országgyűlés ezzel a törvényjavaslattal elér arra a pontra, amikor most már majd az átláthatóság erősíté se felé lehet menni, mert ennél szigorúbb szabályokat már nem hiszem, hogy a közvélemény vagy bárkinek az elvárása szerint meg kellene hozni. Tehát elérünk ezzel a szabályozással egy olyan határig, amikor én azt mondom, hogy az összeférhetetlenség szabálya Európában is mintát adó módon értelmezhető, és utána a következő szakaszban már azt kell majd erősíteni, hogy az Országgyűlés tevékenysége a választók számára, a sajtó számára átlátható módon történjen, és inkább már az etikai normák betartása lesz az ala pvető fontosságú, mert az összeférhetetlenségnek az ennél szigorúbb szabályozása, mint ameddig most eddig a pontig elértünk, akkor már felesleges és ellenőrizhetetlen kötődéseket is okozhatna. Tehát azt gondolom, hogy ezt az előttünk lévő szabályt - ezt a frakció nevében is mondhatom - támogatjuk, ezek a módosítások azt bizonyítják, hogy a Magyar Országgyűlés és a képviselők személyesen is elszántak abban, hogy egy olyan korszakváltást kezdeményezzenek, és ebben maguk is példát mutassanak, ami a parlamenti demokrácia fejlődését és a gazdaság fejlődését egymás mellett, de nem egymással összekeverve látja fontosnak. Szintén nagyon fontos, hogy az uniós képviselők ne tölthessenek be olyan szerepeket alapítványoknál vagy más állami szervezeteknél, amelyek ezt a tevékenységüket gátolnák, vagy összekevernék a parlamenti képviseleti funkciót és az egyéb más érdekkötöttséghez kapcsolódó szerepeket. De azt is nagyon fontos tudni, hogy a Magyar Országgyűlés nem csak azért teszi meg ezeket a lépéseket, mert szeretné biz onyítani az állampolgárok felé, hogy komolyan veszi azokat a normákat, amelyeket a társadalom többi tagjától is elvár, hanem azért is, hogy a gazdaság és a politika összefonódásáról most már még csak alkotmányos bizonyítékok mentén se lehessen beszélni. Te hát a gazdaság és a politika egymás mellett, egymást segítve fejlődhessen, a Magyar Országgyűlés tagjai pedig a választói akaratot és saját személyes lelkiismeretüket képviselve hozhassák meg döntéseiket, politizálhassanak, és mindenfajta érdekkötődéstől m entesek legyenek. Illetve a másik út az, hogy természetesen azért minden képviselőnek megvan a maga családi és egyéb más kötődése, de ezeket a kötődéseiket, amelyeket, mondjuk, az Országgyűlés nem tilalmaz, viszont bátran nyilvánosságra hozhassák, és a vál asztók pontosan fel tudják azt mérni, hogy egy adott képviselő mennyiben, milyen befolyásoktól indíttatva és milyen érdekkötöttségekben politizál. Ezeknek egy részét, még egyszer mondom, lehet ilyen taxatív tilalmi szabályok alá vonni, a többi részét pedig a választók elé kell tárni, tehát az átláthatóság kategóriájába tartozik. Hozzáteszem azt is, hogy az európai parlamenteknél az tapasztalható, hogy mindegyik parlament próbálja bizonyítani a választópolgárok felé, hogy etikai normákat és jogi normákat min d betartva a választók érdekében politizál. Ennek ellenére azt kell mondjam, hogy sajnos az
