Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
600 milyen érdekeltségi viszonyok között van, hogy tudja kontrollálni, hogy adott helyzetben feltételezhetőe a ciklus végén, hogy tisztességesen történt a gyarapodása, hogy lehessen tudni egy választónak, hogy milyen kötődései vannak egy országgyűlési képviselőnek, ezért amikor az Ország gyűlésben felszólal vagy képviseli a választóit, akkor ne lehessen azzal vádolni, hogy elfogult vagy elkötelezett lenne valamilyen irányban. Tehát a Magyar Országgyűlés az átláthatóságot is szabályozta, ebben a vagyonnyilatkozati kötelezettségben egy nagyo n széles taxatív szabályozás útjára léptünk. Hozzáteszem, hogy az Európai Unióban a másik tendencia az - és gondolom, majd a következő években a Magyar Országgyűlésben is el kell mozdulni ebbe az irányba , hogy nem annyira csak azzal kellene foglalkozni, hogy milyen tiltásokat, milyen korlátokat szabunk egy országgyűlési képviselő számára, hanem azt is előtérbe helyezzük, hogy az átláthatóság valóban nagyon jó legyen. Tehát például a német parlamentben is érdekeltségi nyilatkozatot tesznek a képviselők, és az ilyen típusú széles vagyonnyilatkozat az európai uniós országokban is viszonylag kevés helyen ismert. Most természetesen az összeférhetetlenségi szabályokkal az Európai Parlament magyar képviselőire vonatkozóan is ez alkalmat ad arra, hogy ez a magyar modell ismertté váljon Európában is. Azt szeretném még leszögezni, hogy az összeférhetetlenséget 1867 óta a magyar parlament szabályozta, és általában két esetben történt szabályozás. Az egyik eset az volt, amikor valamilyen gazdasági botrány kapcsán az or szággyűlési képviselők a figyelem középpontjába kerültek. A XIX. században vasútépítés és egyebek kapcsán természetesen nagyon sok vita volt az akkori Országgyűlésben, hogy az állami pénzek, a közpénzek felhasználása hogyan történik, és képviselők esetenké nt ennek az árnyékába is kerültek. A másik ilyen időszak, amikor az Országgyűlés és nyilván a kormány - amely kettő együtt működik - úgy gondolja, hogy az alkotmányozási folyamat egy olyan lassú tendencia, amikor is különböző időszakonként tovább kell töké letesíteni, javítani a kialakult szabályozást, hogy az Országgyűlés hitelét, tekintélyét a társadalom előtt erősítsük. Tehát szeretném mindjárt leszögezni, hogy itt a második esetről van szó, semmilyen olyan panamás botrányok szerencsére a Magyar Országgyű lésben az elmúlt tíz évben, az elmúlt években nem voltak, amelyek azt tennék feltétlenül sürgetően szükségessé, hogy drákói szabályokat kelljen bevezetni. Tehát elmondható, hogy ezek a szabályozások végül is megtették a maguk hatását, a képviselők fegyelme zetten megteszik a vagyonnyilatkozataikat, ezt mindenki tanulmányozhatja, közszemlére van téve. A képviselők az összeférhetetlenségi szabályokat is mind betartják, a most megalakuló Országgyűlésnél is már a mandátum átvételének az időpontjára a képviselők döntő többsége, sőt egykét napra rá százszázalékosan felszámolta az összeférhetetlenséget. Tehát azt kell mondjam, hogy ezek a szabályok, amelyek eddig érvényben voltak, jól működnek, a magyar országgyűlési képviselők igyekeznek az alkotmányos szellemben még csak annak a gyanúnak az árnyékától is megszabadulni, hogy az legyen róluk feltételezhető, hogy valamiféle összefonódásban vagy érdekkötődésben vannak, ami esetleg az országgyűlési tevékenységüket eltérítheti, vagy torzíthatja a politizálásukat. (10.00 ) Tehát ezért azt kell hogy mondjam, a Magyar Országgyűlés azon az úton van, hogy folyamatosan építkezzen mind a mentelmi jogot, mind az összeférhetetlenségi szabályokat tekintve. Ezért itt is arról van szó, hogy egy viszonylag kis terjedelmű, ugyanakkor n agyon jelentős szabályozási csomag áll előttünk. Ez az összeférhetetlenségre is vonatkozik, és itt főként a közeli hozzátartozókra hoz szabályt, hogy a közös háztartásban élő hozzátartozó - ez nyilván jelenti a gyermeket vagy a házastársat - ne tölthessen be olyan szerepeket állami és más
