Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 26 (8. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (dr. Áder János): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
557 szorosan illeszkedik ahhoz a csomaghoz, amelyet a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében el kívánunk fogadni. Én ebből néhány elemre szeretnék most kitérni a felszólalásomban. Amivel nem foglalkozom, azzal egye tértek a javaslatban. Szeretném, ha képviselőtársaim előbb hazamehetnének, ezért aztán visszafogom magam majd a felszólalásom során. (Szórványos derültség a Fidesz soraiban.) Kezdeném mindjárt a kárpótlással kapcsolatos elemekkel. Ezzel egyetértek, nem is akarom ragozni, annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy 1990ben a kárpótlási törvények megalkotásának útjára léptünk, 16 év telt el, még mindig képtelenek vagyunk ezt a folyamatot befejezni. Úgy látszik, már így fogunk maradni. A második megjegyzésem a kö ltségvetési törvénnyel kapcsolatban, hogy itt viszont szeretném az egyet nem értésemet kifejezni. Tulajdonképpen Domokos László már utalt a problémára, bár némileg máshonnan közelítette meg. Az, hogy az APEH és a vám- és pénzügyőrség esetében összekötjük a bevétel beszedésének a sikerességét a díjazással, egy kicsit nekem problematikus, de még elfogadhatónak tartom. Viszont azon szervezetek esetében, amelyek büntetnek, összekötni a bevételt a büntetésül kiszabott és beszedett összegekkel, hát ez nekem probl éma. ’9498 között már volt olyan javaslat - persze a rendőrség esetében , hogy a bírságból befolyó összegeket használhassa fel a szervezet a működtetésére. El lehet képzelni, hogy mi lenne, ha ezt így csinálnánk: a rendőrök elözönlenék az utcákat, és min denkit megbírságolnának, aki szembejön. Most azt tévesztjük szem elől, hogy általában az állam által szervezett ellenőrzésnek az a feladata, hogy felhívja az ellenőrzött figyelmét arra, hogy szabálytalanul működik vagy hibát vét a szabályozás során, és ily en módon segítse őt a helyes, törvényes, szabályos működés irányába, és ha ezt nem teszi, akkor a következő alkalommal már lehet bírságolni. Ez a feladata az Állami Számvevőszéknek, és így működnek helyesen - ha így működnek - az APEH ellenőrei, így kell m űködnie az összes többi ellenőrző szervezetnek. Abban a pillanatban, ahogy azt mondjuk, hogy bírságolj és üdvözülni fogsz, ezek be fognak indulni, és mindenkit megbírságolnak, aki szembejön, és ettől kezdve már nem az a cél, hogy működjön szabályosabban, t örvényesebben az ellenőrzött, hanem az a cél, hogy az ugyan mindegy, hogy ő mit csinál, az a lényeg, hogy szedjünk be tőle bírságot. Azért tudom ezt most elmondani, mert ezzel én foglalkoztam már az idei költségvetési törvény megszavazásakor is, és akkor a z akkor még a törvényben ugyanígy benne lévő hasonló passzusok némi módosuláson mentek keresztül. Most ugyanez az ügy visszajön a parlament elé, és megint szembe kell néznünk ezzel a problémával itt a parlamentben, és azt gondolom, hogy ez egy helytelen út , amin a szabályozás, illetve a törvényhozás éppen járni akar. Költségvetési törvény ügyében reagálnék a méltányossági nyugdíjjal kapcsolatban elmondottakra. Egyrészt természetesen az lenne az igazi, ha mindenkinek olyan jó lenne a nyugdíja, hogy nem lenne szükség méltányossági nyugdíjak osztására. Másrészt, ha meg aztán valaki végiggondolja, hogy milyen helyzetek adódnak a nyugdíjasok számára, akkor belátja, hogy adott esetben bizony erre a mérlegelésre szükség van, és ezt ezek után nem lehet másként megte nni, csak egyedi módon mérlegelve. A javaslat tulajdonképpen ennek a kereteit azért emeli, mert szembe kellett nézni azzal a helyzettel, hogy az igények egész egyszerűen azért kielégíthetetlenek, mert valóban nagyon sokan vannak olyanok a nyugdíjasok közöt t, akik nagyon nehéz körülmények között élnek. Szerintem ezt normatív szabályozással megoldani nem lehet.
