Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - „Reform vagy megszorítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László):
54 Nos, tisztelt miniszt erelnök úr - persze a megszólítás csak utópisztikus, hiszen a miniszterelnök úr nyilvánvalóan nem tartotta fontosnak ezt a vitanapot arra, hogy itt maradjon a parlamentben , szóval, a magyar cégek, ezek a cégek magyar embereket foglalkoztatnak, magyar csa ládok számára biztosítják a megélhetést; persze lehet, hogy nem sokáig, hiszen a Gyurcsánycsomag megszorító intézkedései drasztikusan vetik hátra a gazdaságot, súlyos terheket raknak a vállalkozók, a vállalatok nyakába, és ezzel bizony - mondjuk ki, gazda sági elemzők is kimondják - munkahelyek tízezreit és családok megélhetését kockáztatják. Önök, tisztelt képviselőtársaink, tisztelt kormánytagok, most azzal érvelnek, hogy a megszorításokra, az áfa emelésére, az eva emelésére, az egészségügyi hozzájárulás ígéretekkel szembeni el nem törlésére és a többi járulékemelésre azért van szükség, hogy elérjük az új egyensúlyt. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok! Önök erről korábban vajon miért nem beszéltek ilyen őszintén? Amikor Gyurcsány Ferencet fe bruárban megkérdezte a televízió riportere - idézem , hogy “Miért kevés a bátorság ahhoz, hogy kimondja, hogy akár megszorító intézkedések is lehetnek a nyártól?”, akkor Gyurcsány Ferenc erre ezt válaszolta: “Nem a bátorság hiányzik, nincs ilyen szükség.” Vagy miért mondta a miniszterelnök úr tavaly év végén a közszolgálati televízióban, hogy a megszorítás politikája a szociális elszegényítés politikája, amit ő soha, de soha senkinek a kérésére nem fog bevezetni? Az előbb hallhattuk a Szabad Demokraták Szö vetségének vezérszónokát, aki pedig beismerte, hogy valóban megszorításokról van szó. Nos, persze azt is lehet kérdezni, hogy Gyurcsány Ferenc miért mondta azt, hogy az államháztartási hiány, köszöni szépen, jól van, miközben Európa legnagyobb hitelminősít ő intézete világelsőnek helyezett minket - megelőzve Srí Lankát és Libanont - a GDParányos hiány tekintetében, néhány nap múlva pedig egy másik szervezet hazánk adósságkockázati besorolását minősítette le, kimondva: a kormányzat fiskális politikája miatt. Szóval, tisztelt kormánypárti képviselőtársaink, tisztelt kormánytagok, ki kell mondani, hogy Gyurcsány Ferenc bizony hintába ültette a magyar embereket, és ez a hintapolitika, amelyhez önök itt most sajnos a nevüket adják, pénzügyi válságba sodorta Magya rországot. Azonban jogosan adódik a kérdés, akár még az önök részéről is, tisztelt miniszter úr, hogy vajon ilyenkor mit lehet tenni. Nos, először is meg kell találni a felelősöket, meg kell találni a felelősöket, akik ide juttatták az országot, és akik át verték az embereket, vagy akik adott esetben átverték a miniszterelnököt, vagy akik adott esetben átverték a gazdasági minisztert, aztán felelősségre is kell vonni őket. Ezek után pedig fel kell hagyni az adóemelésekkel, hiszen emlékezzen rá, maga Gyurcsán y Ferenc mondta azt, idézem: “A környező országok közül nem egyben van olyan tapasztalat, hogy a radikális adócsökkentés nem csökkentette, hanem növelte az ország adóbevételeit.” Végül pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, konzultálni kell a gazdasági élet sz ereplőivel, mint ahogyan azt a Fidesz is tette a gazdasági konzultáció keretében a választási program megalkotásakor. Tisztelt Miniszter úr! Tisztelt Kormánytagok! Ez az egyetlen lehetőség, kérjük, tegyék meg Magyarországért, a köztársaságért. Köszönöm. (T aps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hogy miért ön kapott szót, ezt majd kérem, konzultálja meg a frakcióvezető úrral és a jegyző úrral, a leadott lista szerint egyébként ön volt írásban a következő, én ebből tud ok dolgozni. De ne bánkódjon, az elején szólhatott a vitába. Felszólalásra következik Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Miniszter úr, parancsoljon, öné a szó.