Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 26 (8. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VADAI ÁGNES (MSZP):
464 rendelkezik ugyanaz a program, és ennek az egyik leghiányosabb eleme a határon túli magyarság megoldatlan kérdése, az a felelőtlenség, ahogy a kormány tehetetlenül nézte a népszavazás végeredményé t, és még azt követően sem volt hajlandó egy köztes közjogi megoldást találni ennek a helyzetnek a feloldására. Tisztelt Képviselőtársaim! Amiről a miniszterelnök úr beszélt, az egy antalli külpolitikának a reinkarnációja kellene hogy legyen most a XXI. sz ázadban, ami, ha tartalommal valósulna meg, a Magyar Demokrata Fórum ehhez partner lenne. Azonban azt látjuk, hogy mindaddig, amíg ez a külpolitika, egy viszonylag elfogadható külpolitika nem párosul azzal, hogy ebből a magyar nemzet előnyöket kapjon, sem gazdasági, sem kereskedelmi, sem nemzeti érdekérvényesítési szempontból, addig ez egy kirakatpolitizálásnak minősül, miközben magam is elismerem, miniszterelnök úr, Bush elnök úr magyarországi látogatása olyan látogatás volt, amely utóbb világtörténelmi es eménnyé tette a világ számos más helyén is 1956ot. Ez a látogatás sokkal több volt annál, mint amit egyébként a beszéde tartalmazott. De, miniszterelnök úr, amióta az ország életét igen nehezen megszorító lépéseit bejelentette, miniszterelnök úrnak ez vol t az első napirend előtti felszólalása, és a nemzeti felelősség keretében egy szót nem ejtett azokról a gazdasági megoldandó kérdésekről, amely kérdéssorozat százezreket vagy milliókat érint ma Magyarországon, akik joggal várhatták volna el a miniszterelnö k úrtól, hogy ejtsen szót olyan kérdésekről is, amelyek a megszorító intézkedések kapcsán adott esetben a felelősség vagy a nemzeti felelősség körébe tartozhatóak lennének. Megítélésem szerint a miniszterelnök úrnak az elmúlt időszakban mint volt miniszter elnök az előző ciklusban és a mostani 180 fokos lépése a kampány ígéreteihez képest magának a felelőtlenségnek a politikája. És ha a miniszterelnök úr ma itt napirend előtt a nemzeti felelősségről beszélt, akkor elvárhattuk mi mindannyian, hogy beszélt vol na a miniszterelnök úr arról az elbizonytalanodásról, a megszorító intézkedések hatásáról, amiről a mai napig nem kaptunk hatáselemzést, nemcsak mi, a szakszervezetek, az érintettek, a gazdasági élet szereplői sem, háttérelemzést, hogy miért is kell és mil yen formában áldozatot vállalni, és ennek mi lesz jövőre, két év múlva, három év múlva, négy év múlva az áldásos hatása. Ez is a nemzeti felelősség kérdése. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Vadai Ágnes frakcióvezetőhelyettes asszonyt illeti a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Frakcióvezetőhelyettes asszony! DR. VADAI ÁGNES (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a fiatalabb jogán azt mondjam, szerintem 16 évvel a rendszerváltás után be kellene már fejezni a kommunistázást. Nincs ennek semmi értelme. (Zaj és derültség az ellenzéki padsorokban.) Ahogyan annak sincsen, képviselőtársaim, semmi értelme, hogy a múltról búsongjunk folyamatosan. Azt gondolom, inkább azzal kellene foglalkozni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban sem lehet hosszú távon potyautas magatartást folytatni. Részt kell vállalni a szövetségesi politika alakításában és természetesen annak kivi telezésében is. Az amerikai elnök múlt heti látogatása egyfajta tisztelgés volt az '56os forradalom és szabadságharc emléke előtt, de azért más üzenetet is hordozott. Azt gondolom, az a kérdés, hogy a külpolitikát alakító kormányzat és az azt alkotóan seg ítő ellenzék milyen következtetést vont le a múlt csütörtökből nemzetközi szerepvállalásunkat illetően. Lehet arról elemzéseket írni és itt a parlamentben mondani, hogy le- vagy felértékelődött Magyarország, hogy irigyelneke
