Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - „Reform vagy megszorítás?” címmel politikai vita - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
36 népszerűségvesztéssel jár a számára, fel kell vállalnia, és végig kell csinálnia, mert való jában ma Magyarországnak ez az érdeke. Értem és megértem mindazokat, akik ma úgy látják, hogy ez terheket, többletterheket rak a vállukra, hiszen ez így van, és azt is értem és megértem, ha vannak közöttük olyanok, akik azt gondolják, hogy ellehetetlenülne k ettől; az ő esetükben kell valójában a szociálpolitikának megfelelő módon működnie, és erre meg kell találnia a politikának a megfelelő megoldásokat. (15.10) Azt mondtam, ez kell ahhoz, hogy a gazdaság helyzetét stabilizáljuk, de reformok kellenek ahhoz, hogy ez aztán hosszú távon is fennmaradhasson, és hosszú távon adjunk lehetőséget a gazdaságnak arra, hogy fenntartható növekedési pályán mozoghasson, mert a stabilizáció csak tűzoltás, a költségvetés azonnali problémáinak a kezelése, de nem oldja meg az összes problémánkat. Mert, tisztelt képviselőtársaim, az igazi probléma az, hogy a nagy elosztási rendszerek egy része a jelenlegi változatlan formájában nehezen vagy egyáltalán nem finanszírozható, miközben az általa nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság számára ezt a szolgáltatást egyre nehezebben, egyre alacsonyabb szinten képes biztosítani. Valójában ez az oka annak, hogy változtatni kell az egészségügyben, a központi igazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az oktatásban és a gazdaságban. Ami az egészségügyet illeti: megint azt kell mondanom, hogy mindenki beszél a változtatás szükségességéről, de nem látom azokat a programokat, amelyek javaslatként megfogalmazódnak, amelyek mindazokra a feszítő gondokra, amelyekkel ma a magyar egészségügy nek szembe kell néznie, választ adnának. Vagy nincsenek ilyenek, vagy titkosak, de mindenesetre én nem látom őket. Lehet persze hazudni arról vagy hangulatot kelteni azzal, hogy ezek el akarják adni a kórházakat, hogy fizetőssé akarják tenni az egészségügy et, vagy lehet azt az érzetet kelteni bennük, hogy 400 százalékos béremelés lesz, de javaslat az nincs. Márpedig, tisztelt képviselőtársaim, át kell alakítani a magyar egészségügyet, ha működőképesebbé akarjuk tenni, ha azt akarjuk, hogy magasabb színvonal ú szolgáltatásokat nyújtson, és ha azt szeretnénk, hogy annak diszfunkciói szűnjenek meg. Ezért kell a reform, és erre van az a kormányjavaslat, hogy alakítsuk át biztosításalapúvá a magyar egészségügyet, utána pedig engedjük meg a szabályozott versenyt a magyar egészségügy finanszírozásában, és egyébként mindezzel pedig teremtsünk nagyobb rendet. Az értelmes vita lenne, ha erről lehetne vitatkozni, ehelyett viszont megint a demagóg kijelentéseket halljuk, és ezzel aztán a felek elbeszélnek egymás mellett. Ami a közigazgatás átalakítását illeti: abban egyetértés volt - hallottam ellenzéki oldalról is a kampányban , hogy jó, jó, de akkor a politika kezdje magán, legyen kisebb a politika. A Szabad Demokraták Szövetsége tavaly kérte a pártokat, hogy tárgyaljun k a kisebb parlamentről. Ez 1995 áprilisában indult, elegendő idő lett volna a törvények meghozatalára. Mindenki úgy csinál, mintha akarná, aztán utána akadályozza. Most előttünk van egy 200 fős parlamentről szóló ellenzéki indítvány, amire az imént a frak cióvezető úr olyan büszke volt, anélkül, hogy megmondaná, hogyan akarja csinálni; én meg emlékszem, hogy a tárgyalásokon a Fidesz egy 290 fő körüli parlamentről tárgyalt. Vagyis megint arról van szó, hogy van egy ócska, demagóg, populista javaslat, ami mög ött nincs semmilyen tartalom; ha tartalmat akarnak belevinni, akkor már rögtön nincs változás. De ugyanez a helyzet az önkormányzati képviselők létszámának a csökkentésével kapcsolatban is. Az SZDSZ letette a javaslatát a parlament asztalára, természetesen nem támogatta senki. Most elvben mindenki egyetért azzal, hogy csökkentsünk, aztán a végén majd itt sem fogunk csinálni semmit.
