Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - ELNÖK (dr. Áder János):
282 államháztartás egyensúlya, és itt tudok válaszolni képviselőtársaimnak, hogy ez egy olyan egyensúly, amit először a Bokroscsomag teremtett meg, amiből a Fideszkormány is három évig élt, 2001ig kitartott, akkor kezdett kialakulni egy más típusú egyensúly, és ez az új egyensúly, aminek az előterjesztése előttünk van, egy olyan megközelítésben készült, amely egyenlő módon kívánja a terheket megosztani. Tehá t ebből az állam is magára vállalja, amit magára vállalhat, és a másik két jövedelemtulajdonos, a vállalkozások és a lakosság is természetesen, olyan módon, hogy ez senki számára ne legyen elviselhető. (Sic!) Hozzászólásomban azokat a ré szeit szeretném vizsgálni a három előterjesztésnek, amelyek a vállalkozások számára elsősorban a gazdaságfejlesztés és a kis- és középvállalkozások helyzetének, versenyképességének javítása területén megfogalmazódik. E körben mindenképpen három említésre m éltó terület szerepel, a társasági adóról szóló törvényben meghatározott fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok módosítása, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény módosítása, a jövedéki adóról szóló törvény meghatározott rendelkezései, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény vonatkozó módosításai. Érdemes sorra megvizsgálni, és szeretném hangsúlyozni, hogy a módosításoknak a hazai gazdaság fejlesztésére vonatkozó várható pozitív hatásai vannak. A fejlesztési adókedvezmény re vonatkozó módosítások elsősorban a munkahelyteremtés érdekében tartalmaz rendelkezéseket, különös tekintettel a pályakezdők foglalkoztatására és a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségekben történő foglalkoztatás előmozdítására. Nem változnak az elő terjesztés szerint a beruházás minimális értékére vonatkozó értékhatárok fejlesztési adókedvezmény igénybevétele esetén, azaz marad a 3 milliárd forintos általános érték és hátrányos régióban az 1 milliárd forintos alsó értékhatár, azonban szigorodnak, és ezzel végül is a foglalkoztatásra való késztetést erősítik a foglalkoztatottak számára vonatkozó feltételek. A fejlesztési adó 100 fő helyett 150 fővel nagyvállalatok esetén, kis- és középvállalkozások esetén 50 fő helyett 75 fővel történő foglalkoztatásbő vítés esetén vehető igénybe. Az eddigiekkel azonos feltétel, hogy az új munkakörben foglalkoztatottak száma legalább 20 százalékban pályakezdő legyen. Új feltétel, hogy a 48 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségben a nagyvállalkozásoknak 20 fővel, a ki s- és középvállalkozásoknak 5 fővel kell a létszámukat bővíteni, természetesen négy éven keresztül, hogy a fejlesztési adókedvezményt igénybe vehessék. Az egyszerűsített vállalkozási adót próbálták sokan elparentálni. Ezzel kapcsolatban azt mondanám, hogy a 15 százalékról 25 százalékra történő kulcsemelés, azzal együtt, hogy ez minden egyes adónemet, kötelezettséget lefed, vállalkozóktól hallom, hogy még így is megéri, még így is érdemes vele foglalkozni, különösen annak a szegmensnek, akikre vonatkozik, te hát akik kis anyaghányaddal, elsősorban a saját munkájukat, szellemi tevékenységet végezve, alkotó munkát végezve dolgoznak. (18.50) Úgy gondolom, amikor az előttünk fekvő adótörvények módosításairól tárgyalunk, a magyar gazdaság hosszú távú fejlődési pály áját megalapozó intézkedések mellett mindenképpen szükséges volt szólni azokról az elemekről is, amelyek a vállalkozások fejlesztéséhez már rövid távon is hozzájáruló adókedvezményeket jelentenek. Én hívom képviselőtársaimat, hogy érdemben gondolják át a k ormányprogramot és az egyensúlyprogramot. Ez a fenntartható fejlődés programja, úgy gondolom, lehet támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) :
