Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NAGY LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1063 Ha már Vitányi István idézte a bizottsági ülésen ál talam elmondottak egy részét, akkor hadd mondjak én el még valamit abból, amit ott is elmondtam: ma Svédországban a foglalkoztatottak 16 százaléka dolgozik a közszolgálatban, Magyarországon 2122 százalék. Nem hiszem, hogy Magyarországon ennyivel jobbak le nnének a közszolgáltatások, mint Svédországban, nincs a létszámnak ilyen értelemben szükségszerű korrelációja a közszolgáltatások minőségével. Ezen az egy érven kívül pedig, tisztelt képviselőtársaim, az ellenzék mindössze leleplezte azt, hogy a kormány ka rcsúsítani kívánja a közszférát. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, ez így igaz, ebben az évben 350 milliárdot kell megtakarítani ahhoz, hogy a költségvetés hiánya valami elviselhető mértékűre csökkenjen. A kormány bejelentette és világossá tette, hogy saját magán, az államon és az állami szférán óhajtja kezdeni ezt a csökkentést. Nem kíván olyan mértékű csökkentést végrehajtani, mint amilyet az Orbánkormány egykori pénzügyminisztere, ma a Nemzeti Bank elnöke, Járai Zsigmond javasolt, nem kíván kétszázezer k özalkalmazottat és köztisztviselőt elbocsátani, de az bizonyos, hogy az állami szférát valamelyest karcsúsítani kell. Milyen alapon kér az állam áldozatot a polgáraitól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ha saját magán nem t akarékoskodik? Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Két percre szót kér Nagy László képviselő úr, MSZP. NAGY LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Babák képviselő úr mondott egykét dolgot, amit semmiképpen nem hagyhattam szó nélkül. A munkavállalók védelm e. Nem szeretnék sokat foglalkozni az önök kormányzásával, mert arra annyira azért nem érdemes, de azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy valóban, a köztisztviselők esetében elég erős védelmet iktattak be, de azért lássuk be, hogy gyakorlatilag teletöltö tték sok esetben alkalmatlan, de önökhöz maximálisan lojális emberekkel. A közszférának ez nagy betegsége, amellett, hogy ráadásul jelenleg a 4 millió munkavállalóból 800 ezer a közszférában dolgozik. Azt hiszem, ez tarthatatlan, ráadásul úgy, hogy nem hat ékonyan működik ez a közszféra, párhuzamos feladatellátások vannak, amelyeket meg kell szüntetni. Bizonyos tekintetben az a példa, amit ön hozott, a gyulai eset, erről is szól. A kormány világossá tette, hogy a háttérintézményeket regionálissá kívánja szer vezni, ennek keretében nyilvánvalóan racionalizálni kell az intézményeket, és oda kell helyezni az apparátus nagyobbik részét, ahol arra a legnagyobb szükség van. Gyulán hála istennek és annak az intézménynek a területén nincs olyan komoly probléma, nem ve tődött fel olyan komoly probléma, ami indokolttá tette volna ennek a létszámnak a megtartását ott. Mindenképpen szeretném azt is elmondani, hogy említették, hogy reform. Természetesen ez nem reform. Szeretném elmondani, hogy ez a T/366. számú törvényjavasl at a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról. Ebben nincs reform természetesen, nem erről a szól törvény! Ez bizonyos mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a reformot a közszférában el lehessen indítani. (Az elnök a csengő me gkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De természetesen ez önmagában nem reform, ehhez nem kell tehetség, hogy rájöjjenek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) :
