Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BABÁK MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1051 elemeit néhány területen ugyancsak korlátozni kell, mert adminisztratív akadály ok vannak, holott a létszámcsökkentés szükségességének tényét nem változtatja meg. És igen, azt hiszem, azt hisszük, a többségi vélemény kifejtői, hogy az is vállalható, hogy az alkalmatlan személyek esetében nem feltétlenül szükségesek a törvényben azok a z elemek, amelyek a mai gyakorlatot szükségessé teszik, hogy ilyen személyektől megváljanak. Kétségtelen, hogy a negyedik elem a legátfogóbb része a törvénynek, amelyik arra irányul, hogy a felmondási időre járó bér és a végkielégítés tekintetében korlátoz za, megszünteti a kifizetést akkor, ha a köztisztviselő vagy közalkalmazott a közszférában elhelyezkedik. Úgy gondolom, ez is vállalható, az államnak bizonyára még komolyabb szerepe lenne, ha tudná, hogy maga szervezze meg ezeket a munkahelyváltásokat, de erre azért sok területen nyilván nem képes. Ezért a javaslat azt fogalmazza meg, hogy amikor elhelyezkedik a köztisztviselő vagy közalkalmazott a közszférában, akkor a további felmondási időre járó bér, illetve a végkielégítés nem jár. A bizottsági ülésen a többségi véleménynél is elhangzott, elmondtuk, hogy ezt a merev megszüntetést, bérkifizetést erre az időszakra nem tartjuk többen helyesnek. Úgy gondoljuk, hogy az érdekeltséget itt is meg kellene teremteni. Nem hisszük, hogy attól a pillanattól kezdve m ár nem kellene a felmondási időre fizetni, illetve a végkielégítést kifizetni, amikortól elhelyezkedik valaki, hanem a hátralévő időszak bérének, végkielégítésének 50 százalékát vagy 25 százalékát célszerű lenne ekkor is kifizetni. Így egyfajta érdekeltség maradna mégis az érintett személy esetében, hogy ne várja meg például, amíg eltelik a felmondási ideje, és hozzájut ezekhez a bérekhez, hanem már igenis közben helyezkedjen el. Úgy gondoljuk, hogy ez a személy, a magánszemély oldaláró l, mind pedig az állam oldaláról reális cél lehet, ezért megfontolásra javasoljuk ezt. Én magam ilyen értelemben nyújtottam is be ezzel kapcsolatban módosító javaslatot. A bizottsági ülésen végül a többségi álláspont 16 igen szavazattal, 10 nem ellenében a zt határozta, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk a tervezetet. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak. BABÁK MIHÁLY , a költségvetési, pénzügyi é s számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság megtárgyalta a T/366. számú törvényjavaslatot, és kisebbségi véleményt is m egfogalmazott. Generálisan az a vélekedése a kisebbségnek, hogy a kormány ismételten nem bontotta ki a teljes igazságot a törvényjavaslat kapcsán sem, és ezt megtapasztalhattuk a bizottsági ülésen is. Mélyen tisztelt államtitkár úr, a bizottsági ülésen meg fogalmazódott kritikák nem a tárcával szemben fogalmazódtak meg, hanem a kormánnyal szemben fogalmazódtak meg. Elég nehéz helyzetbe került a kormány képviselője, hiszen az igazságügyi miniszter terjesztette elő a törvényjavaslatot, holott azt mindenki tudj a, hogy ennek a törvényjavaslatnak, e passzusoknak jelentős pénzügyi szakmai kihatásai vannak. Ezekkel a törvényjavaslat adós maradt. Négy generális hibát próbáltunk megfogalmazni, és ezért megfogalmazódott az a vélemény is a bizottsági ülésen, hogy vegye le a bizottság a napirendjéről, mert alkalmatlan. Miért nem
