Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FARKAS IMRE, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
1050 Mos t ehhez képest ez a törvényjavaslat egyszerűen embertelen, számukra a korábban éppenséggel a különleges státusukból adódó - mondjuk ki, igen - kiváltságaikat egyértelműen fölszámoló, ezáltal őket semmibe vevő csokor, ami pusztán arra szolgál, hogy ne kellj en nekik annyi pénzt fizetni ezután, mint eddig, és minél könnyebben el lehessen őket távolítani. (19.50) Ráadásul a következménye ennek az lesz, hogy éppen az a része fog ennek a hivatásos társaságnak nagyon rövid idő alatt kiáramlani a rendszerből, amely ik a leghasznosabb, a legjobban képzett és a legrátermettebb. Ezt majd, ha lesz részletes vita, gondolom lesz, annak során ki fogjuk fejteni. Nem lehet erről igazából jót mondani, ebben a törvényjavaslatban jó nincs, csak és kizárólag rossz, előnytelen, az érintetteket sértő és hátrányos helyzetbe hozó ötletek garmadája van. Egyébként ez nemcsak a honvédtisztekre és az egyéb fegyveres testületek tagjaira, hanem általában a közszférában foglalkoztatottakra vonatkozik. Egyáltalán nem véletlen az, hogy a honvé dszakszervezetek, amelyek státusukból adódóan még az egyéb szakszervezeteknél is talán egy kicsit óvatosabbak, és a nyílt konfliktusok kerülése talán még jellemzőbb rájuk, mint más szakszervezetekre, példátlanul élesen és példátlanul, hogy úgy mondjam, ell entmondást nem tűrően kívánják a szemétdombra ezt a törvényjavaslatot. Csak egy mondatot hadd idézzek belőle, ezt egyébként tudomásom szerint a honvédelmi és a rendészeti miniszter úrnak is megküldték. Mit írnak ők? “A törvénymódosítás rendelkezései egyrés zt közvetlenül, másrészt közvetett hatásukkal végső soron a katona különleges közszolgálati jogállása lényegi elemeinek a felszámolását eredményezik.” Nos, azt gondolom, hogy bár láthatóan ez a kormány nemigen törődik a nemzet biztonságával, minden további nélkül feláldozza az anyagi érdekek oltárán a haza védelméhez szükséges áldozatokat, de mindezt most már az ezt gyakorló katonákkal, rendőrökkel és egyéb felelősségteljes személyiségekkel is megtenni, ez tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Úgyhogy semmilyen k örülmények között nem biztosíthatjuk a támogatásunkról ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A költségvetési bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Farkas Imrének, a bizo ttság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. FARKAS IMRE , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, azt mindannyian tudjuk, hogy a közszférában dolgozók jogviszony ai jóval kedvezőbbek, mint a versenyszférában dolgozóké. Ez így alakult ki soksok év alatt. Nem vitatható, a bizottsági ülésen is egyetértettünk abban, hogy ez nagyon sok területen indokolt, de vannak olyan területei a törvénynek, ahol talán ez nem feltét lenül indokolt. A változásnak most éppen az a lényege, hogy egy szűkebb területen kevesebbe kerüljön, és rugalmasabb legyen a munkahelyváltás. (Dr. Vitányi István: Otthon mondd el ezt!) Elmondom otthon is, természetesen, képviselő úr. Négy területe van a t örvénymódosításnak, ahogy itt az államtitkár úr is elmondta, úgy gondolom, hogy ebből legalább három abszolút módon vállalható, aki ilyen jogviszonnyal már találkozott, akár munkáltatóként, akár más oldalról is. Vállalható az, hogy a különösen magas illetm ények korlátozására törekszik néhány területen. Vállalható, egészen biztos, hogy a társadalom nagy többsége vállalni tudja. Vállalható az, hogy a létszámcsökkentés bürokratikus
