Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
1018 DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egész nap itt voltam a teremben, mint ahogyan, akik most itt vannak, valószínűleg szintén ezt tették. Megvallom őszintén, nagy élvezettel hallgattam azokat az elemzéseket, amelyek a patkó túloldaláról hangzottak el, és sok tekintetben egyetértünk. (17.40) Az arrogáns, pökhendi megjegyzéseket félretéve - mert nem azért vagyunk itt, de ez a hely olyan sajnos, nekem is szoknom kell, ahol ennek is helye van , valóban sok olyan kérdés merült fel, amelyekről komolyan kellene gondolkodnunk, ha valóban a magyar társadalom érdekeiben akarunk mi itt tevékenykedni. Egy bajom van, megvallom őszintén: az az anyag, ami itt fekszik - ha nagyon finoman akar ok fogalmazni , legfeljebb csíráiban hordoz esetleg elemeket abból a kérdéshalmazból, amit hallottunk. Itt különösen három képviselőtársamat szeretném kiemelni, mert nagy élvezettel hallgattam az elemzésüket. TataiTóth András bevezetőjében valóban sok ol yan kérdést felvetett, amelyekkel foglalkoznunk kéne, de ő is tudja pontosan, hogy ez az anyag erre nem ad megoldást. Fél órán keresztül elemezte ezeket a problémákat, nincs rá megoldás ezekben az anyagokban; ugyanígy Tóth Tiborné kolléganőt és most legutó bb Kormos Dénes kollégát említeném. Arra kérem baloldali barátaimat, gondolják meg, hogy az a folyamat, ami Magyarországon zajlik, valóban ezeknek a kérdéseknek a megoldása irányába hate, valóban egy baloldali program végrehajtásáról szóle ez a történet. Őszintén kérem, és őszinte szívvel mondom, gondolja meg mindenki, hogy milyen folyamatok zajlanak Magyarországon. Azt gondolom, hogy az a folyamat, ami elindult Magyarországon, még csak nem is a szociáldemokráciának a programja, nem is az MSZP programja, ha szabad ezt mondanom, kedves barátaim. Nem véletlen, hogy akiket jó lenne itt tetemre hívni, és ezekről a kérdésekről beszélni, itt sincsenek a teremben. Azt szeretném én magam is, ha egy tisztességes, szociáldemokrata és kereszténydemokrata irány együtt valósulna meg a magyar társadalom érdekében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ebben partnerek leszünk. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : TataiTóth Andrásé a szó, két percben. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszö nöm szépen, elnök úr. Köszönöm Ángyán képviselő úr együttműködést kereső szavait. Két megjegyzésem van. Négy éven keresztül koalícióban kormányoztunk az SZDSZszel, és ma is koalícióban kormányzunk. Amit az elmúlt négy évben az oktatáspolitikában mi elfoga dtunk, azt jónak tartottuk, és abba az irányba vivőnek tartottuk, amiről ön is beszélt, és amiről mi is beszéltünk. A második megjegyzésem: a ma előttünk fekvő két törvényjavaslat meggyőződésü nk szerint nem oldja meg teljes egészében azokat a kérdéseket, amelyekről a képviselőtársaimmal együtt én magam is ma beszéltem. Arra szerettünk volna rávilágítani, hogy mi az a cél, amit kitűztünk magunk elé, amely egyébként a kormányprogramban szerepel; megnyugtatom önt, hogy ez egy becsületes szociáldemokrata oktatáspolitika. És hogy hogyan viszonyul ez a néhány paragrafus, ami most előttünk van, ehhez a fő célkitűzéshez, hitünk szerint abba az irányba hat.