Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ORBÁN VIKTOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
68 leteltét. ) világos iránnyal rendelkezik: munkaközpontú gazdaság. Világos a célja: a teljes foglalkoztatás. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr! DR. ORBÁN VIKTOR , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: És világos az eszköze is: a járulékterhek, a radikális csökke ntések. (Moraj a kormánypárti oldalon. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Lejárt az idő!) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Javaslom, hogy ezt a kormányprogramot vonják vissza. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Vitaindítónak jó volt, ir ánytűnek kevés. Fontolják meg az elhangzottakat, javítsák fel a kormányprogramot, és hozzák vissza, hogy jó lelkiismerettel dönthessünk a kiegészített kormányprogram felől. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó , nagy taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásra következik Kuncze Gábor frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónokaként. Öné a szó, frakcióvezető úr, 30 perc es időkeretben. KUNCZE GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban le kell szögeznem, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőcsoportja megszavazza a kormányprogramot. Megszavazza, mert szembenéz a költségvetés helyzetével, és vállalja annak rendezését. Vállalja, hogy az egészségügyben érdemi változásokat hajt végre, vállalja a közigazgatás és az önkormányzati igazgatás érdemi átalakítását, vállalja az előző ciklusban megkezdett oktatási reform folytatását, vállalja a privatizáció folytatását, és egyébként pedig számos, a Szabad Demokraták Szövetsége számára fontos ügyet felvállal, annak képviseletét és végigvitelét a program tartalmazza. Kezdjük mindjárt a költségvetés helyzetével! Egyet értek azokkal a hangokkal, amelyek azt mondják, hogy valóban nézzünk őszintén szembe ezzel a helyzettel. Őszintén szólva, amikor tegnap Orbán Viktor képviselőtársamat láttam sajtótájékoztatót tartani, és felmutatta a Fehér könyvet, azt gondoltam magamban, hogy itt most Orbán Viktor az őszinteség útjára lép - a könyv valóban fehér. (Derültség az SZDSZ soraiban.) Aztán meghallgatva a mai felszólalását, úgy ítélem meg, hogy rögtön le is tért erről az útról. Ha már annyit emlegette a hintát iménti felszólalásáb an, hát az ő felszólalása maga volt a hantapalinta, kedves képviselőtársaim. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Hadd emlékeztessem arra például - miközben azzal egyetértek, hogy az nem helyes dolog általában sem, ha a pártok a választási prog ramjaikban félrevezetik a választóikat , hogy 1998ban az én emlékeim szerint volt egy megnevezett Urbán László nevű pénzügyminiszterjelölt, aki amikor azt mondták neki, hogy köszönő viszonyban sincs a kormányprogram és a választási program, azt válaszol ta, hogy más a kormányprogram, más a választási program. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) Érdekes javaslat lett volna akkor, hogy valóban vissza kellene vonni a kormányprogramot - ehelyett Urbán Lászlóból nem lett pénzügyminiszter. Ezt ilyen egyszerűen le hetett elintézni. De ha belemegyek abba a programba, akkor abban azt találtam, hogy egyszeri, nagyarányú adó- és járulékcsökkentést hajtunk végre a polgárok javára, amiből egyébként semmi nem lett természetes módon. Vagy ha magánál annál a kormányprogramná l tartunk, az az egészségügy átalakításával kapcsolatban részletes javaslatokat tartalmazott, olyanokat egyébként, amelyeket most a Fidesz kifogásol, és amelyeket akkor nem valósított meg. Természetesen ennek a mai vitának nem a Fidesz vagy az ellenzék pro gramjának a megvitatása a célja, ezért ezt a részét a felszólalásomnak be is fejezem. Csak arra akartam utalni, hogy mindaz, amit az imént hallottunk, tulajdonképpen egy, a
