Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. május 30 (2. szám) - A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
29 volt, mert az alkotmány külön fejezetben foglalkozik a Magyar Honvédséggel, illetőleg a rendvédelmi szervekkel, s ennek alapján olyan alkotm ányértelmezés sem elképzelhetetlen, amely a rendvédelmi szerveket leválasztaná a központi államigazgatásról. Ezt a problémát a törvényjavaslat teljes egyértelműséggel megoldja. Megoldja a törvényjavaslat azt is, hogy mely szervek tartoznak az úgynevezett k ormányhivatalok - korábbi elnevezésük alapján: országos hatáskörű szervek - körébe. Jelenleg 13 ilyen országos hatáskörű szerv működik, melyek tevékenységét a kormány irányítja, illetőleg a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyeli. A törvényjavasl at ezen szervek számát négyre korlátozza. Ez a változtatás egyben folytatja és betetőzi azt az államigazgatási reformot, melyet még az Antallkormány kezdett el 1026., majd 1040/1992es kormányhatározataival, és a Hornkormány folytatott a 2396/1997es kor mányhatározatával. Egyértelművé válik, hogy a nem miniszteriális formában működő központi államigazgatási szervek alapformája az úgynevezett központi hivatal, mely meghatározott tárcafelelősségi körbe sorolható. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A törvényjav aslat nagy érdeme az is, hogy egységes definíciót ad az irányítás és a felügyelet fogalmára. Megoldja azokat a problémákat, amelyek már több évtizede jelentkeznek a magyar államigazgatásban, illetőleg a magyar államigazgatási jogi jogalkotásban. Nyilvánval óvá teszi azt, hogy melyek az irányító szervnek a hatáskörei, és egyben olyan szabályozást garantál, amely nem jelent teljesen egyértelmű alárendeltséget, szubordinációt, védi nemcsak az irányító, hanem az irányított hatáskörét is, kimondva, hogy nem vonha tó el az irányított szervnek a hatásköre, és döntése az irányító által érdemben nem változtatható meg, csak legfeljebb megsemmisíthető, és az irányított szerv új eljárásra utasítható. Egyértelmű az is, hogy a felügyelet tartalma és pontos körülírása - mint erre előbb már utaltam , a felügyeleti jogosítványok értelemszerűen nem foglalják magukba az egyedi utasításadás jogát. Alapvető jelentőségű alkotmányjogi problémát is megold a törvényjavaslat, amikor az 55/2004es alkotmánybírósági határozat alapján kim ondja azt, hogy a miniszterelnök lemondása azonnal hatályosul, és a lemondástól kezdve kizárólag ügyvezető miniszterelnökként vezetheti az ügyvezető kormány tevékenységét. Nagyon fontos alkotmányjogi garancia az is, hogy ha valamely képviselő konstruktív b izalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezi, illetőleg konstruktív bizalmatlansági indítványt a miniszterelnökkel s ezáltal a kormánnyal szemben benyújtottak, akkor a miniszterelnök, illetőleg a kormány nem mondhat le. Ezáltal a szabályozás védi a ko nstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét, hiszen ha a miniszterelnök lemond, nemcsak a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal történő leszavazását és egyben az új kormány megalakulását kerülheti el, hanem hatalmon maradhat még egy viszonylag hossz ú ideig ügyvezető miniszterelnökként egy ügyvezető kormány élén. (15.40) Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Alapvető fontosságú változások történtek, mint erre már a bizottsági vélemény előadásakor utaltam, a minisztériumok felső vezetési rendjének átalakítás ával. Ez a szabályozás, amely a törvényjavaslatban található, biztosítéka annak, hogy a politikai és a közigazgatási szféra oly módon különüljön el, ami egyfelől megfelel a politikai realitásoknak, másfelől pedig az országreform, illetőleg az államreform k övetelményeinek. Kiiktat, mint erre előbb már utaltam, egy közbenső szintet, egyszerűbbé teszi a minisztériumok vezetését, egyértelműen biztosítja azt, hogy a miniszter teljes körű felelősséggel tartozzon azért, ami a minisztériumában történik. Egyben a kö zigazgatási államtitkári funkció kiiktatása azt is jelenti, hogy megszűnik a kormány működésében a közigazgatási államtitkári értekezlet, amely egy szakmai fórumként működött, de amely politikai funkciókat vett át. A megfelelő intézmény, amely elő tudja ké szíteni a kormányzati munkát, nem más, mint a kabinet. Ilyen kabinetek egyébként azóta működnek Magyarországon, amióta a rendszerváltás lezajlott, ilyen kabineteket működtettek például az OrbánTorgyánkormány időszakában is, tehát egyáltalán nem egy új in tézmény bevezetéséről van szó, hanem arról, hogy ez az intézmény kapjon egy megfelelő törvényi rendezést.
