Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP):
143 próbálják a vízi közművek sorsát. Itt szeretném megjegyezni, hogy ha a vízi közművek reformja alatt mindösszesen csak privatizációt értenek, akkor rossz úton járnak. Ebben az országban mintegy négyszáz víziközműtársulás van, ezek jó része anyagilag rossz állapotban van, valóban rendezni kell a sorsukat, de ha csak a magántőke bevonásával követünk el reformot, azt nem reformnak hívják, hanem - mivel ezzel olyan vagyontárgyakhoz is jutnak magántulajdonosok, amelyek nem feltétlenül őket illetik meg - nevezhetjük akár szabad rablásnak is. A pozitívumok után szeretnék át térni arra, hogy vajon ez a program a lényeges dolgokkal foglalkozike. (18.10) Vagyis sikerüle megtalálni azokat a szerintem a hazánk jövője szempontjából lényeges kérdéseket, amelyek valóban égetőek? Én azt állítom, hogy nem feltétlenül. Nem mondom azt, hogy azokra, amiket felsoroltam, nincs szükség, de van két olyan lényeges dolog, amely szerintem kimaradt a kormányprogramból, és azt szeretném, ha foglalkoznának vele. Mi ez a két dolog? Az egyik a nagyvárosok környezetszennyezésének az ügye. Itt van pél dául Budapest, és nem nagyon látom a kormányprogramban azt, hogy kívánnake ezen a téren valamit tenni. A rosszmájúak azt mondják, ha ma Budapesten valaki reggel felébred, akkor hallhatja, ahogy a kismadarak köhögnek a fákon. Bízom benne, hogy több energiá t szánnak például ennek a problémának a megoldására, mint amennyit olvasni lehet a környezetvédelmi programjukban. De itt van egy másik jelenség, ami szerintem szinte hasonló mértékben fontos. Ez nem egy magyar jelenség, nem is európai, hanem világméretű, nevezetesen az, hogy az utóbbi időszakban az úgynevezett környezetszennyezés lassan áttevődik a termelői szektorból az úgynevezett fogyasztói szektorba. Vagyis ma már nem egyszerű dolog az, hogy megakadályozzuk, mondjuk, egy termelőegység környezetszennyez ését, és bezárjuk; szükség van arra is, hogy valamit a fogyasztással kapcsolatban is tegyünk, hiszen amikor műanyag dobozokból fogyasztunk el például üdítőitalokat, és azokat eldobjuk, akkor mi magunk szennyezünk. Persze nem könnyű a kormány dolga, mert ne m könnyű a fogyasztókkal szembemenni, de lehetne valamit tenni például a környezettudatos szemléletformálással. Az időből ennyire futotta. Én úgy gondolom, hogy ha Ronald Reagan szavait vesszü k figyelembe, vagyis azt, hogy egy kormány nem megoldja, hanem pénzeli a problémákat, akkor ez nagyon igaz erre a programra, ezért nem is tudom azt jó szívvel megszavazni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Vil ágosi Gábor) : Megadom a szót Gál Zoltán képviselő úrnak, MSZP; őt követi Barsiné Pataky Etelka, Európai Néppárt, Fidesz. DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy szubjektív megjegyzéssel kezdjem, anélkül, hogy bárkit i s megsértenék. Ez a szubjektív megjegyzés arra vonatkozik, hogy nem gondoltam azt, hogy egyszer sajnálni fogom, amiért nem Kontrát Károly képviselőtársam mondja el a Fidesz véleményét a közbiztonságról. Ami a dolog lényegét illeti: Lázár képviselő úr szava i után azt szeretném bizonyítani, hogy mennyi mindent másként tudunk kiolvasni abból a bizonyos négy oldalból vagy másfél oldalból, amiről én beszélni szeretnék. Elöljáróban szeretném a képviselő úr figyelmét felhívni: amikor magánbiztonságot tetszik olvas ni, akkor semmifajta privatizációra ne tessék gondolni, hanem arra tessék gondolni, hogy ebben az országban megváltoztak a tulajdonviszonyok. Tisztázni kell végre, mi az, amire az állam kész és képes biztonságot nyújtani, és mi az, amit a tulajdonosnak vag y a közösségnek kell nyújtania. Erről van szó, amikor a magánbiztonságról beszélünk, és semmifajta privatizációról. Arról van szó, meg kell határozni - hogy egy nagyon egyszerű példát mondjak, ami, azt hiszem, mindenkit megérinthet , például egy bankbizto nságért mennyiben felel az állam, és mennyiben a bank tulajdonosai. Nem
