Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NAGY ANDOR (KDNP):
142 továbbfolytatásának az előkészítése fog megtörténni, továbbá enne k a mondatnak az az olvasata, ami hiányzott Soltész Miklós képviselőtársam értékeléséből, a következő: Magyarországon - mint tudjuk jól - 62 év a nyugdíjkorhatár, mégis a nyugdíjasok átlagos életkora 53 év, mégpedig azért, mert nagyon sokan előrehozott vag y korkedvezményes nyugdíjban részesültek, vagy pedig fiatal rokkantnyugdíjasok. Ha ezt az 53 évet fel tudnánk emelni 55 vagy 56 esztendőre, akkor az igencsak komoly, jelentős eredmény volna a nyugdíjkassza vonatkozásában. Befejezésül: szeretném megnyugtatn i nyugdíjastársaimat arról, hogy azok a mendemondák, amelyek az elmúlt napokban napvilágra kerültek és különböző hírforrásokban megjelentek - hogy megszüntetjük a 13. havi nyugdíjat, megszüntetjük a méltányossági nyugdíj emelését, és ehhez hasonló hírek te rjedtek el , nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy ezek légből kapott konkrétumok. Az eddigi vívmányainkat meg fogjuk őrizni, és ezt célozza a kormányprogram is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a sz ót Nagy Andor képviselő úrnak, KDNP; őt követi Gál Zoltán, MSZP. DR. NAGY ANDOR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság alelnökeként a kormányprogramnak ahhoz a részéhez kívánok h ozzászólni, amely a környezetvédelemmel foglalkozik. Mintegy négy perc áll rendelkezésemre, tehát a teljesség igénye nélkül fogom ezt megtenni. Egy idézettel szeretném kezdeni a mondandóm, amely úgy hangzik, hogy “a kormány nem old meg problémákat, csak pé nzeli őket”. Sajnos, ez nem nekem jutott eszembe, hanem egy olyan embernek, aki a politikában jóval hosszabb időt töltött el, mint én, valamikor az Egyesült Államok elnöke volt, és Ronald Reagannek hívják. Biztos tudott valamit az életről. Amikor rátalálta m erre az idézetre, arra gondoltam, hogy megvizsgálom a kormányprogramot, legalábbis azt a részét, amely a környezetvédelemmel foglalkozik ebből a szemszögből, vagyis hogy a kormány megoldjae a környezetvédelmi problémákat, vagy csak pénzeli azokat. Mielő tt azonban ezt megteszem, szeretnék két megjegyzést tenni. Az egyik a következő: bizonyára önök is tudják, hogy ma Magyarországon közvéleménykutatók szerint a lakosságnak mindössze 34 százaléka tekinti a környezetvédelmet, a környezetszennyezést fontos p roblémának. Annak ellenére van ez így - tehát az, hogy nem éri el a politikai ingerküszöböt a környezetvédelem ügye , hogy például a globális felmelegedés okozta éghajlati változásokat már naponta érezhetjük a bőrünkön, akár egy természeti katasztrófa, ár víz, esőzések vagy az aszály miatt. Ezért örülök különösen annak, hogy miniszterelnök úr végül is úgy döntött, hogy megtartja a tárca önállóságát, és a környezetvédelmet meg a vízügyet egyben tartva Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot hoz létre ebbe n a ciklusban is. A másik megjegyzésem az, hogy amikor olvastam a Tisztább és egészségesebb környezet címszó alatt a környezetvédelemmel kapcsolatos megállapításokat, ott találtam számos pozitív dolgot. Ezeket is szeretném most megemlíteni. Ki ne örülne eb ben az országban annak, hogy zöldfejlesztések lesznek, 2007 és 2013 között mindenképpen? Ki ne örülne annak, hogy naponta akár 750 millió forintot is el lehet költeni Magyarországon környezeti célokra? Ilyen ebben az országban még soha nem volt, ez óriási lehetőség, de egyben óriási felelősség is. Ennek a rengeteg pénznek jó helyre kell mennie, s mindent meg kell tenni egy alkotó ellenzéknek azért, hogy ez a pénz jó helyre kerüljön, és ha nem kerül jó helyre, vagy valakik megpróbálják ezeket illetéktelenül eltávolítani a megfelelő helyekről, azt rögtön jelezni kell. Ki ne örülne annak, hogy ivóvízminőségjavítás is lesz majd például az északi vagy a déli Alföldön, és ki ne lenne attól boldog, hogy lesznek szennyvíztisztítók, regionális hulladékgazdálkodási r endszerek? Ki ne örülne annak, hogy az új energiastratégiában a megújuló energiák - különösen a biomassza és a bioüzemanyagok - kiemelt szerepet kapnak? Nagyon örülhetünk annak is, hogy rendezni