Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
459 Az első és legfontosabb az, hogy rendezzük a Hallgatói Önkormá nyzatok Országos Konferenciájának jogi státusát. Nemrégiben egy vitás kérdés kapcsán elrendelt jogi felülvizsgálat világított rá arra, hogy a felsőoktatási törvény nem rendezi ezt a kérdést kellőképpen. Mert értelmezhető úgy a konferencia helyzete, mintha társadalmi szervezet, illetve egyesület lenne. Ebben az esetben azonban van egy sajátos ellentmondás: más jogszabályok szerint egyesület csak önkéntes tagsággal jöhet létre, ugyanakkor a felsőoktatási törvény kötelezően előírja a hallgatói önkormányzatok r észvételét a konferenciában. Indokolt volt tehát egy új jogi státust adni a HÖOKnak, amely ugyanakkor - újdonsága mellett - meg is erősíti a szervezetet: testületként tartja nyilván őket, és bizonyos vitás kérdésekben megadja a lehetőséget, hogy bíróságho z forduljanak, akár bírósági úton szerezzenek érvényt igazuknak. Természetesen a kérdést egyeztettük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, sőt az ő javaslatukra, kérésükre fogalmaztuk meg ezt az indítványban. A beadvány másik célja az volt, hogy pontosítsuk az eljárási szabályokat abban az esetben, hogyha külföldi egyetem, külföldi felsőoktatási intézmény kíván Magyarországon szakot indítani. Ez sem volt egyértelmű eddig a törvényben, így azt szeretnénk kimondatni, hogy a regisztrációs közpo nt megkeresése nyomán, a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ szakvéleménye alapján lehessen kiadatni az engedélyt. Több oka van a szakvélemény készítésének, vizsgálni kell ilyenkor, hogy az adott országban működő intézmény akkreditálte a saját otthonában, vizsgálni kell, hogy a bolognai folyamathoz, az Európai Felsőoktatási Térséghez illeszthetőe a képzés, mennyire illeszthető a magyar felsőoktatásba. Tehát egy rövid eljárással kiadható az engedély. Végül az indí tvány harmadik célja az volt, hogy több helyen pontosítsuk a jelenlegi törvényt. Egyrészt pontosítsuk azért, mert elhaladt mellette az élet. Gondolok arra, hogy miközben a hétköznapi élet egyre több területén bevett gyakorlat az elektronikus ügyintézés, a törvény néhány pontja kimondja a tilalmat e tekintetben, így ezt érdemes feloldani. Mint ahogy - azt gondolom - érdemes helyt adnunk a Veszprémi Egyetem azon kérésének is, hogy új nevet szeretne felvenni, és a jövőben Pannon Egyetem Veszprém néven kívánja működését, oktatói tevékenységét folytatni. Természetesen vannak egyéb irányú pontosítások is a szövegben, amelyek azzal indokolhatók, hogy számtalan módosításon ment keresztül az elmúlt időszakban a felsőoktatási törvény, így bizonyos passzusokkal egészül t ki, amelynek következtében bizonyos visszahivatkozások pontatlanok a törvényben, bizonyos szövegpontatlanságok is előfordulnak benne. (21.20) Mindezzel azt szerettük volna elérni, hogy itt, a parlamenti ciklus végén ez az Országgyűlés egy olyan törvénnye l köszönjön el a felsőoktatás területéről, amely pontos, és amely a jogértelmezés területén minimálisra csökkenti a vitás kérdéseket. Minderre tekintettel kérem az Országgyűlést, fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányp ártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a kormány nevében ki kíván felszólalni ötperces időkeretben. (Jelzésre:) Megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tiszt elt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jánosi György elnök úr részletesen indokolta azokat a körülményeket, amelyek az új törvényjavaslat módosításához vezetnek. Azt gondolom, ezek méltányolandó körülmények; olyan típusú, újonnan felmerült problémákról van szó, amely ek a törvény eredeti szövegének elfogadásakor tavaly tavasszal nem álltak még rendelkezésre, nem voltak ismertek, ilyen módon nem voltak beépíthetőek a törvényjavaslatba. Ezek közül valóban a legfontosabb a hallgatói önkormányzatok helyzetével kapcsolatban kialakult bizonytalan helyzet,
