Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
428 hogy melyik ország mennyit és milyen feltételekkel használhat. Ez az egyeztetés, mint utaltam rá, javában folyik. A Bizottság határozata szerint legkésőbb 2012 elejére valamennyi uniós tagállamnak át kell állnia az analóg helyett a digitális műsorszórásra. Genfben tehát 2006 májusában egy értekezletre kerül sor, ahol véglegesen, a következő ötven évre kihatóan kiosztják a digitális műsorel osztásra használható frekvenciákat az egyes országok között. Az előzetes egyeztetések folyamán világossá vált, hogy azok az országok, amelyek nem rendelkeznek a digitális átállásra vonatkozó konkrét jogszabályi keretekkel és stratégiával - ez a jelen törvé ny éppen ez lenne , azok az országok hátrányt szenvednek az ilyen jogszabályi keretekkel és stratégiával már rendelkező országokkal szemben. A várhatóan 2006ban lezáruló nemzetközi egyeztetésen annak az országnak lesznek tehát jók a pozíciói, amely világ os elképzeléssel rendelkezik a digitalizációról, és ennek a jogszabályi feltételeit is megteremtette, ezért tartom fontosnak ennek a törvénynek az elfogadását. Amennyiben tehát 2006 első felében nem sikerül megteremteni az átállás jogszabályi hátterét hírk özlési és médiaszabályozási oldalról egyaránt, akkor előfordulhat, hogy hátrányos helyzetbe kerül Magyarország ezen a nemzetközi frekvenciakoordinációs egyeztetésen, illetve a párhuzamos, analóg és digitális műsorszórás magas költségei miatt az átállás tár sadalmi költségei lényegesen magasabbak lesznek ahhoz képest, amely költségek egyébként feltétlenül szükségesek. Ezek tehát az okok, amelyek arra indítanak bennünket, hogy ezen az ülésszakon beterjesszük ezt a törvényt. Mit tartalmaz a törvényjavaslat? Az elektronikus hírközlésről szóló törvény a konvergenciafolyamatoknak megfelelő, haladó európai szabályozást honosított meg Magyarországon. Ez a törvény felgyorsította a konvergenciafolyamatokat, azonban ezeknek a folyamatoknak a bázisán elengedhetetlennek t űnik, hogy a digitális műsorterjesztést megfelelően szabályozzuk. A digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvényjavaslat rendelkezéseinek a gyors technológiai és piaci folyamatok okán az elektronikus hírközlés szabályozását kell követnie, és ahhoz hasonló technológiasemleges, rugalmas, versenyjogra épülő szabályozásnak kell lennie. Ezt az elvet messzemenően felismerhetjük a kézbe vett törvényjavaslat szövegében. Javaslatunk kettős célt szolgál: egyrészt biztosítani kívánja a digitális műsorok átvite lének szabályozását; másrészt rendezni kívánja az analóg műsorterjesztésről a digitális műsorterjesztésre való átállás folyamatát és annak szabályait. Mint utaltam rá, ez az átállás költséges, de a szükségesnél több lehet a költség, hogyha ennek a törvényj avaslatnak az elfogadása elmarad. A digitális átállás első szakaszában a digitális földfelszíni műsorszórás, a digitális kábeles műsorterjesztés kiépítésére, illetve működtetésük feltételeinek megteremtésére kerül sor. Emellett a kézbe vett javaslatban oly an szabályokat alakítottunk ki, amelyek lehetővé teszik a digitális mobil műsorterjesztés rövid távú bevezetését, illetve megfelelő megoldást kínálnak a digitális műholdas műsorterjesztés piaci helyzetével kapcsolatos kérdések rendezésére is. Ezt mindeneke lőtt a szabályozás technológiasemlegességének követelménye és elve indokolja. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Javaslatunk kidolgozása során a közvetlen cél az volt - és itt három célt mondanék , hogy 1. a digitá lis földfelszíni és vezetékes televíziós műsorszolgáltatást akadályozó jogszabályi rendelkezéseket hatályon kívül helyezzük; 2. megalkossuk a digitális műsorszolgáltatási és műsorterjesztési módok bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges rendelkezéseket; és végül 3. az érintett piacokon meglévő szűk keresztmetszetek szabályozásával meggátoljuk az erőfölényes helyzetek kialakulását, illetve megerősödését. Néhány szót mondanék a szabályozás fontosabb jogintézményeiről, valamint a multiplexszolgáltatásról. A törvényjavaslatban foglaltak szerint a frekvenciahasználati jogot az úgynevezett multiplexszolgáltatók szerezhetnék meg az elektronikus hírközlési törvényben foglalt
