Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
429 szabályoknak megfelelően. Ezáltal olyan új érdekeltségi rendszert alakítunk ki, amely ös ztönzi a fejlettebb technológiák alkalmazását. Az új szabályozás ugyanis lehetővé tenné, hogy a multiplexszolgáltató a rendelkezésére álló, digitális műsorterjesztésre nem alkalmas vagy pontosabban nem használt sávszélességet értékesíthesse más digitális kiegészítő szolgáltatás, tehát nem műsorszolgáltatás, hanem beszéd- és adatforgalom számára. Így a szolgáltató gazdaságilag érdekeltté válik a minél fejlettebb tömörítési technológia alkalmazásában, vagyis a frekvencia jobb, gazdaságosabb kihasználásában. Kétségtelen, hogy a multiplex versenyjogi szempontból szűk keresztmetszetnek minősül, ezért szükséges annak kimondása, hogy a multiplexet szerződéskötési kötelezettség terheli a médiahatóság által kiválasztott műsorszolgáltatóval szemben. Egy új szolgáltat ásról beszélnék még, az elektronikus műsortájékoztatóról. Új szolgáltatásként jelenik meg az elektronikus műsortájékoztató. Ennek lényege, hogy az internetes keresőprogramokhoz hasonlóan tájékoztató segíti a felhasználót az általa kiválasztott műsor megtal álásában. Mivel a műsorok száma nagyon megnő, egy ilyen típusú keresőprogram nélkülözhetetlen alkotóeleme a digitális műsorterjesztésnek. A törvényjavaslat a fogyasztók elfogulatlan tájékoztatása érdekében tehát legalább egy független elektronikus műsortáj ékoztató továbbításának a kötelezettségét írja elő. Ezen túlmenően a műsorszolgáltatók és más szolgáltatók számára az általános versenyjogi szabályok elegendő védelmet nyújtanak. A törvényjavaslatban foglaltak szerint a hozzáférés esetében a közszolgálati csatornáknak elsőbbséget kell biztosítani. Mivel a közszolgálati csatornák száma jelentősen megnő, a már említett hatás a demokratikus nyilvánosság megteremtése tekintetében, azt hiszem, hogy a jelenlegihez képest jóval inkább fog érvényesülni. A frekvenci ahasználatról: nemzetgazdasági szempontból nagyon fontos, hogy az analóg és digitális szolgáltatások párhuzamos fenntartása minél rövidebb ideig tartson - erre már utaltam. A törvényjavaslat ennek érdekében a televíziós célra analóg frekvenciák kijelölésén ek tilalmát fogalmazza meg: eddig és ne tovább. Ez alól csupán a frekvenciacsere lenne a kivétel, amelyre a digitális átállás folyamatában elengedhetetlen szükség van. Hogyan koordináljuk a digitális átállást? Nyilvánvaló, hogy egy ilyen átállás csak az ér intett állami intézmények tevékenységének hatékony koordinációjával, valamint a piaci szereplőkkel folytatott folyamatos és érdemi egyeztetés mellett vezethet sikerre. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy célszerű egy olyan centrumot kialakítani, amelynek elsődleges feladata a folyamat irányítása, ezért a törvényjavaslat egy digitális átállást koordináló bizottságot jelöl ki. A médiatörvénnyel való kapcsolat az utolsó elem. Az új szabályozásra azért van szükség, mert napjaink gyors tec hnológiai fejlesztésére a médiatörvény rendelkezései egyszerűen már alkalmazhatatlanok. Az új törvényjavaslat nem a médiatörvény tartalmi módosítására irányul, hanem az elektronikus hírközlés kategóriájába tesz minden adattovábbítást. A médiatörvényt érint ő kétharmados rendelkezések az adattovábbítás elektronikus hírközlésben történő teljes körű szabályozása miatt szükségesek. Ezek a rendelkezések egy, a digitális átállás stratégia végrehajtásával kapcsolatosan az ORTT részéről megteendő intézkedésre, valam int e téren az NHH és az ORTT együttműködésére, továbbá az uniós szabályozással összhangban a kábeltelevíziózásra vonatkozó vételkörzeti korlátozás eltörlésére vonatkoznak. (19.10) Összefoglalva tehát azt mondhatom, hogy a digitális átállás jelentős gazdas ági és társadalmi hatású folyamat, összhangban az európai uniós tendenciákkal. Elősegíti az információs társadalom kiteljesedését, hozzásegít a verseny kialakulásához, növeli a demokráciát, és növeli az innovációs hajlandóságot. A szabályozás késlekedése e setén hazánk hátrányos helyzetbe kerül a most zajló
