Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
334 A magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Soron következik a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényj avaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/19091. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Most megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának, tizenöt perces időkeretben. A miniszter urat illeti a szó. DR. VER ES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország gyors felzárkózása nemzeti érdek. Nemzeti érdek az, hogy egyre kisebb legyen lemaradásunk a fejlett európai országoktól, minden te kintetben közelítsünk ahhoz a színvonalhoz, amit az Európai Unió képvisel. Az előrehaladásunk ezen a téren gyors az eddigi években, sőt a visegrádi országokat figyelembe véve a leggyorsabb. Fontos azonban, hogy ezt az ütemet a következő években is tartani tudjuk. A felzárkózás azt jelenti, hogy a magyar munkaerő egyre termelékenyebbé válik, az itt élők jövedelme emelkedik, életviszonyaik mindinkább megközelítik a legfejlettebb országokét, és mindennek hátterében persze az húzódik meg, hogy a gazdaság jövede lemtermelő képessége erőteljesen emelkedik, az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében gyorsan csökken a különbség az uniós és a hazai színvonal között. A felzárkózás fontos eleme Magyarország további integrációja, csatlakozása az eurózónához. Ahogy a felzárkózás egésze, úgy az eurózónacsatlakozás is nemzeti érdek. Ezért szükséges egy olyan törvény megalkotása, amely ezt az utat, annak különböző lépéseit, a főbb célokat és a menetrendet rögzíti. A beterjesztett törvényjavaslat tartalmazza az államhá ztartási hiány csökkentésének pályáját. E pálya fenntartása alapvető feltétele a felzárkózásnak, az euró tervezett bevezetésének. Egy ilyen törvény elfogadása a kormányzati ciklusoktól függetlenül jelzi az elkötelezettséget az egyensúly fenntartása mellett . A törvény középtávra, három évre rögzíti az államháztartás három legfontosabb mutatóját, a hiányt és emellett a centralizációs és újraelosztási arányokat, valamint az államadósságot, annak GDPhez mért szintjét. Előírja, hogy a készülő költségvetéseknek meg kell felelniük az e törvényben rögzített követelményeknek. A törvény arra kötelezi a kormányt, hogy minden évben tájékoztassa az Országgyűlést a tervezés alapjául szolgáló középtávú makrogazdasági és államháztartási pályáról, arról, hogy ez miként ille szkedik a középtávú gazdasági programhoz, vane lényegi eltérés, és intézkedike az eltérés megszüntetéséről. Tisztelt Képviselők! A költségvetési pálya törvénybe foglalása nem magyar sajátosság, számos nemzetközi példa bizonyítja a törvénybe foglalt költs égvetési szabályok hatásosságát. Az Európai Unióban Svédországban és Észtországban sikeresen működnek ilyen törvények. Az Egyesült Királyságban, Finnországban, Lettországban és Litvániában szintén működtetnek olyan fiskális szabályokat, amelyek biztosítják , hogy az államháztartási folyamatok a középtávra kijelölt pályán maradjanak. (12.00) A magyar gazdaságpolitikának jelenleg megkerülhetetlen feladata az egyensúlyi pozíciók javítása. A kormánynak egyszerre kell biztosítania a gyors felzárkózás folyamatossá gát és elérnie az államháztartás és a külső finanszírozás egyensúlyának javulását. E nehéz feladat teljesítésében már jelentős eredményeket sikerült elérni, hiszen 2003tól a növekedés ismét fenntarthatóvá vált, újra a
