Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
335 beruházás és az export lett a gazdasá g húzóereje, a reálkeresetek alakulása összhangba került a termelékenységgel, hozzájárulva a versenyképesség javulásához. Ebben az időszakban a magyar bruttó nemzeti termék növekedése folyamatosan legalább 2 százalékponttal az Európai Unió átlaga felett al akult, sőt újabban, az utolsó időszakban már megközelítjük a 3 százalékpontos növekedési többletet is. Időközben az államháztartási deficit folyamatosan mérséklődött. Tisztelt Országgyűlés! Olyan programot kell végrehajtanunk, ami a gyors növekedés mellett biztosítja egy egyensúly közeli állapot elérését. Ez a feltétele a felzárkózás folytatásának és egyben az eurózónába történő mielőbbi belépésnek is. Ezért érdekünk a magyar gazdasági stratégiát rögzítő dokumentum sarokköveinek széles körű elfogadtatása. A törvényjavaslatban foglaltak nemcsak a kormány álláspontját tükrözik. Mind a társadalmi és gazdasági élet meghatározó képviselőinek, mind pedig a kutatóintézetek szakértői többségének körében általános az a vélekedés, a közös európai valuta hasznos Magyar ország számára. A kormány az előnyöket és a költségeket mérlegelve hozta meg döntését arról, hogy az euró bevezetésének feltételeit Magyarország 2008ban teljesíti. Ez a legutóbb aktualizált konvergenciaprogramban is megvalósíthatónak ítélt célkitűzés. A M agyar Nemzeti Bank is hasonló véleményen van. Az MNB egy tanulmányban összegezte az euró bevezetésének előnyeit. E szerint az euró bevezetése elősegíti a makrogazdasági stabilitást valutaválságelhárító, kockázatcsökkentő hatása révén. Olyan környezetet te remt, amely hozzájárul a gyorsabb gazdasági növekedéshez, enyhíti a fizetésimérlegkorlátot, ösztönzi az ország tőkeellátottságának javulását, a felzárkózáshoz szükséges tőkeigény kielégítését. Csökkennek a tranzakciós költségek, egyszerűbbé válnak a nyilv ántartások. Mivel a kamatkockázati felárak eltűnnek, mérséklődnek a reálkamatok, olcsóbbá válik az állam finanszírozása is. Még hosszan lehetne sorolni az előnyöket, amelyek jelentkeznek a kereskedelemben, az árak kiegyenlítődésében, a folyamatok kiszámíth atóságában. Az euró bevezetéséből adódó előnyök jelentősen felülmúlják az esetlegesen felmerülő hátrányokat, többek között azt, hogy lemondunk az önálló monetáris politikáról. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy az eurózónába való belépésünk szüksége ssége a parlamenti pártok körében is elfogadott. Az persze lényeges kérdés, hogyan lehet az egyensúly területén a valóban szigorú kritériumokat teljesíteni. Ezzel kapcsolatban nyilván a parlamenti pártok e vitában majd meg fognak nyilvánulni. Eddig is tört ént számottevő lépés, hiszen az államháztartási hiány 2002 óta jelentősen mérséklődött Magyarországon. Az kétségtelen, hogy az előrehaladás lassabb volt annál, mint amivel eredetileg számoltunk. Ez részben összefügg azzal, hogy ez a kormány úgy gondolta, a felzárkózásnak nemcsak a gazdaságra, hanem az életszínvonalra, a minimálbérekre, a közalkalmazotti bérek alakulására, a nyugdíjakra is ki kell terjednie, és az is fontos, hogy milyen gyorsan sikerül infrastrukturális téren közelítenünk az európai uniós át laghoz. Ennyi autópálya ilyen gyorsan Magyarországon még sohasem épült. Bár sokan kételkedtek abban, hogy megvalósítható az autópályaépítés ambiciózus programja, ma már látható, a kétkedők kishitűeknek bizonyultak. Az utakat részben már átadtuk, részben e bben az évben elkészülnek, amit megígértünk. Tisztelt Képviselők! Továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy folytatódjon Magyarország gyors felzárkózása minden területen, hogy az ország állampolgárai mind nagyobb számban és mind több téren érzékeljék, 2004. m ájus 1je óta európai uniós állampolgárok. Közben dolgoznunk kell azon is, hogy tovább közeledjünk az eurózónacsatlakozási feltételek teljesítéséhez, az államháztartás egyre inkább olyan helyzetbe kerüljön, hogy az ne veszélyeztesse az euró magyarországi bevezetését. Ez utóbbi érdekében már sokat tett a kormány száz lépés programjában, amely átfogó változásokat is előkészít. E program egymásra épülő lépései a fekete- és a szürkegazdaság fehérítését, a foglalkoztatás növelését, a járulékalap szélesítését sz olgálják; azt, hogy a magyar gazdaság versenyképesebbé váljon, tovább növekedjen tőkevonzó képessége, új munkahelyek teremtődjenek nagy számban Magyarországon.
