Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
319 Most nem megyek bele abba, hogy a Fidesz már nem beszél egymással (Dr. Horváth János: Demokratikus pá rt!) , mert hol ebben a városban ígérnek valamit vagy egy másik városban egy újabb milliárdot. (Domokos László: Magatokkal foglalkozzál, ne velünk!) A Fidesz képviselője felhívott arra, hogy ne foglalkozzak az ő álláspontjukkal ebben a parlamentben, érdekes , hogy ők foglalkozhatnak a miénkkel, demokratikus meggyőződésükről a vitát figyelők ismét meggyőződhettek. Tehát örültem annak, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatta a törvényjavaslatot, nem mondom, hogy nem voltak egyébként megfontolásra érdemes meg jegyzéseik, mint ahogy itt is hallhattunk Herényi képviselő úrtól és még önöktől is, de fontos dolog, hogy egy nemzeti cél elérése tekintetében azt mondták, hogy igen, vannak fenntartásaink, de ez fontos, tehát megszavazzuk. Nagyon bízom abban, hogy nem az oknak a képviselőknek az álláspontja fog a Fideszen belül többségbe kerülni, akik velem kiabálnak, hanem azoké, akik ebben átgondolják, hogy mi a törvényjavaslat célja, és mindezt végiggondolva támogatásukról fogják biztosítani. Engedje meg, elnök úr, és e ngedje meg a tisztelt parlament, hogy a törvényjavaslatnak a mostani törvényen és a mostani problémán túlmutató összefüggéséről is ejtsek néhány szót. Ha végighallgattuk miniszter úr expozéját, hogy miért van szükség erre a törvényre, hogy túl bürokratikus az eljárás, hogy túl sok időt vesz igénybe, talán túl sokaknak van megtámadási joga, és túl sok a fellebbezési lehetőség, és mindegyik eljárás végtelenül el tud nyúlni, és hogy ezeknek valamilyen módon gátat kellene szabni, akkor azt hiszem, egyetérthetün k abban, hogy azért ez az alapvető probléma persze a magyar államigazgatás egészére vonatkozik, nevezetesen arra, hogy a magyar államigazgatás túlságosan lassú, túlságosan bürokratikus, túlságosan sok az ez meg az, amelyek akadályozzák az optimális döntése k meghozását. Elfogadom Herényi frakcióvezető úrnak azt a véleményét, hogy az egészhez kellene hozzányúlni. Persze, azt hiszem, ebben mindannyian egyetértünk, de erre most nyilván nincsen idő. Van előttünk egy feladat, amelyet meg kell valósítanunk, és úgy gondolom, érdemes a fejszét belevágnunk ebbe a nagyon nehéz feladatba annak érdekében, hogy lássuk, hogy a magyar államigazgatásnak vane egy olyan szegmentje, egy olyan része, ahol egy olyanfajta eljárási kultúra megvalósítható, amely az ország egésze ja vát szolgálja. Az európai ügyek bizottságában, amikor jogos kritikákat hallottunk az ellenzéktől, ők elmondták azt, hogy a mostani kormány felelőssége, hogy ilyen az államigazgatás. Én elkedvetlenedtem ettől a vitától, mert azért lássuk be, ez nemcsak hogy kormányokon, hanem rendszereken átnyúló magyarországi probléma, amit szerintem még a Monarchiából örököltünk, a lassúság stb., tudjuk mindannyian a hibákat. Hadd tegyem hozzá, hogy a struktúrán és a szabályokon kívül van még egy nagyon rossz kultúrája a m agyar államigazgatásnak, és nagyon várom azt, hogy ehhez hozzá lehessen nyúlni és a reformokat el lehessen intézni. Ivanics képviselő úr egy laza mozdulattal leköszönő kormánynak nevezte a mostanit, én meg azt mondom, hogy ennek a kormánynak, ha megkapja a mandátumát, tényleg hozzá kellene nyúlni ezekhez a dolgokhoz is, alapvetően elérni egy olyan reformot az államigazgatáson belül, amely nemcsak a kiemelt ügyekben, hanem minden egyes állampolgárnak a legegyszerűbb építési ügyeiben - most nem a metróról bes zélek és a 10es útról vagy az M0sról, hanem mindenkinek, amikor az államigazgatással kapcsolatba kerül - legyen meg az az élménye, hogy egy gyors, szakszerű eljárásnak lehet az alanya, amelynek a végén egy jó döntés születik. Tehát befejezésül, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, azt mondanám, hogy tudomásul véve, hogy milyen általános bajok vannak a magyar államigazgatással, tudomásul véve azt, hogy van előttünk egy nagyon nagy kihívás, hogy az európai forrásokhoz hozzáférjünk, azt javasolnám, hogy a Fidesz vagy az ellenzék bölcsebb képviselőinek a támogatásával most fogadjuk el ezt a törvényt, és azt javasolnám, hogy a következő ciklusban remélhetőleg ez a kormány tekintse át e törvény alkalmazásának a tapasztalatait, és nézze meg, hogy amit most a kiemelt ügyekben kitaláltunk, hogyan tudjuk a magyar államigazgatás egészére átültetni annak érdekében, hogy ne csak az európai
