Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
269 megnyugtató módon történő lezárása szükségessé teszi a határidő újbóli megnyitását. Indítványunkban nem kívánunk hozzányúlni az 1992es és ’97es törvények tartalmához, csak a rövid határidő megnyitására teszünk javaslatot. Szeretném hangsúlyozni, hogy az akkori kárpótlás tartalmához semmilyen formában nem kívánunk hozzányúlni, sem szűkíteni, sem bővíteni nem kívánju k a jogosulti kört, kizárólag a határidő újbóli megnyitását kezdeményezzük. A Központi Kárrendezési Irodától kapott adatok alapján eddig életvesztés jogcímén 63 042 darab, munkaszolgálat jogcímén 20 461 darab határozat került elutasításra. Tisztelt Ház! Ke dves Képviselőtársaim! Figyelembe véve a korábban elutasított kérelmeket, a javaslat elfogadása esetén maximum 3,7 milliárd forint költségkihatásra lehet számítani. Ez az összeg természetesen egyszeri kihatású. A Központi Kárrendezési Iroda eddig 94 ezer j ogosult számára összesen 18,1 milliárd forintot fizetett ki. A Hadigondozottak Közalapítványhoz 2002ben átutalt 26 milliárd forint megfelelő forrást jelent a kárpótlások kifizetésére. A törvényjavaslat elfogadása a hosszú ideje kárpótlásra váró állampolgá rok körében és a társadalomban is nyilvánvalóan kedvező fogadtatásra találna, és jól szolgálná a sokat vitatott kárpótlás lezárását. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák ezt a törvényjavaslatot, és egyúttal köszönöm figyelmüket. (Taps a korm ánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kormány képviselője jelezte, hogy a kormány álláspontját a vita későbbi szakaszában kívánja ismertetni. Most megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának, ötperces idő keretben. DR. HARGITAI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Az emberi jogi bizottság természetesen mint a témában érintett szakbizottság megtárgyalta ezt az előterjesztést. Ott a kormánynak is volt valamifajta álláspontja, akkor én ezt most ismertetem, mert mi vitáztunk a kormány ottani álláspontjával. A kormány álláspontja az volt, hogy csak azzal ért egyet, hogy a törvény újbóli megnyitására csak élet elvesztése esetén kerüljön sor. Az előterjesztő k, akiket az elnök úr felsorolt a napirendi pont megkezdése kapcsán, ennél többet céloztak meg, és gyakorlatilag azt mondják, hogy bármilyen eddigi jogcímen nyissuk meg újra a törvényt. Az emberi jogi bizottság ezzel értett egyet, olyannyira ezzel értett e gyet, hogy a tizennyolc leadott szavazat mindegyike erre vonatkozott. Tehát általános vitára alkalmasnak tartottuk, helyeseltük a beterjesztett törvényt. Itt gyakorlatilag be is fejezhetném a mondandómat, de hogy pontos legyek, az emberi jogi bizottsági ül ésen azért még történt valami, azt itt meg kell említenem, és majd utána egy normál hozzászólásban azt ki is fejtem. Azért annak is hangot adtunk, hogy azzal viszont nem értünk egyet, amit ez a törvény szintén megcéloz, mert nemcsak ezt célozza meg, hogy n yíljanak meg újra a határidők, ami rendben van, hanem azt is megcélozza a törvény, hogy most már a törvény mondja ki, hogy ezzel be is fejeztük a kárpótlást. Ugyanis ha így járunk el, akkor azt gondolom, hogy nagyon sok csoport, amelyik joggal veti fel még ma is, hogy nincs benne azon jogcímek között, amiket eddig jogszabályok felsoroltak, azokat is érinteni kellene, de erről, mondom, majd egy normál hozzászólásban fejtem ki álláspontomat. Tehát az emberi jogi bizottság egyhangúlag csak abban értett egyet, hogy ne legyen egyetlen ember sem, aki a törvényi határidők szűkre szabott volta miatt elesett ettől a kárpótlástól, többek között azzal az érvvel, hogy akkor, amikor, mondjuk, a málenkij robotosok esetében valamikor azt követeltük meg, hogy az illető szer encsétlennek azt kellett volna bemutatnia, hogy a szovjet hatóság őt hogy ítélte el, nyilvánvalóan nem rendelkezett ilyen dokumentumokkal, de azóta elfogadható ez az érvelés, hogy megnyíltak Oroszországban bizonyos irattárak, akár már ezzel is lehet kárpót lásért folyamodni. Szerencsésnek tekintettük azt, hogy a határidő újra megnyílik, még egyszer mondom,