Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A villamos energia árszabályozását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója:
223 Jó időben kerül elfogadásra, hiszen az előttünk álló széles körű fejlesztési feladatokat reményeim szerint a törvény segítségével még hatékony abban tudjuk megoldani. Még egyszer megköszönöm a módosító javaslatokat, és e törvény tekintetében is kérem megtisztelő támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk. A villamos energia árszabályozását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Soron következik a villamos energia árszabályozását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Podolák György képviselő úr, MSZP, önálló indítványát T/18778. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig T/18778/2. számon kapt ák kézhez a képviselők. Megadom a szót Podolák György képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. A képviselő urat illeti a szó. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. A villamos energia ársza bályozását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy a közüzemi célra lekötött villamos energia termelői árai ismét a hatósági árszabályozás körébe tartozzanak. A törvényjavaslat céljának könnyebb megértéséhez azonban érdemes r öviden áttekinteni a törvényjavaslat benyújtásának indokait, különösen a közüzemi célra lekötött villamos energia termelői árára vonatkozó szabályozási környezetet. A vizsgálandó időszak kezdete a tíz évvel korábbi időszakra nyúlik vissza, hiszen '9596ba n az erőművek privatizációja során hosszú távú áramvásárlási szerződések kerültek megkötésre az erőművek és az MVM között. A hosszú távú áramvásárlási szerződések megkötéséből származó állami bevétel, amely a legjelentősebb bevételek egyike volt, tehát pri vatizációs bevételt jelentett. A megállapodások stabil, kiszámítható jövedelmezőséget biztosítanak azon befektetőknek, akik a meglévő erőművek modernizálásával vagy új erőművek építésével hosszú távon biztosítják a hazai igények kielégítéséhez szükséges vi llamosenergiatermelő kapacitások rendelkezésre állását. A szerződésekben árképletek kerültek meghatározásra, de az árképletek alkalmazását a hatósági szabályozás felülírta. Az árszabályozással a Hornkormány a privatizációs szerződések megkötésekor a vill amos energia árszabályozásáról és a '97. január 1ig terjedő árkiigazításról szóló kormányhatározatában 8 százalékos tőkearányos nyereséget garantált. Ez alapján egy négyéves ciklusra hatósági árszabályozási rendszer jött létre. 1997ben az átlagos termelő i nyereség 8,2 százalékos volt, amely 2000ig folyamatosan emelkedett az erőművek hatékonyságjavító beruházásainak következtében. 2000ben az erőművek átlagos nyeresége már több mint 15 százalékra emelkedett. 2000ben az Orbánkormány megrendelésére egy ne mzetközi tanácsadó társaság “Energia- és piacnyitási program” című tanulmányában jelezte, hogy a hosszú távú szerződések akadályozzák az energiapiac liberalizációját, mivel szinte a teljes hazai erőművi kapacitást 20102015ig lekötik, így nem marad szabad on értékesíthető villamos energia a piacon. Emiatt a nemzetközi tanácsadó javasolta az Orbánkormány számára, hogy az új szabályozási ciklusban hatósági árakkal szorítsa le, és ezáltal ösztönözze a termelőket a szerződések újratárgyalására.
